Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Feltárjuk a "betegségek székhelyeit és okait"

végzett kísérletsorozatra, amit napjainkban az ilyen bizonyításhoz megkívánunk, némileg érthető is a kétkedés. Először csak néhány hónap kedvező statisztikai adataira támaszkodott. Balszerencséjére további bécsi pályafutása rosszul alakult. Főnöke, aki kezdte magát rosszul érezni Semmelweis sikerei miatt, nem hosszabbította meg megbízatását az osztályon. 1850- ben Semmelweis végleg elhagyta Bécset. Hazatérve előbb a pesti Rókus Kórház szülészetének főorvosi állását töltötte be, majd 1865-ben bekövetkezett haláláig a pesti egyetem szülészeti professzora volt.

E másfél évtized alatt Semmelweis egyre növekvő elszántsággal fáradozott azon, hogy a gyermekágyi lázzal kapcsolatos nézeteit minél szélesebb körben elfogadtassa. Elsősorban a mindennapok gyakorlatában. A Rókus Kórház szülészetén, amikor annak vezetését átvette, kétségbeejtő állapotok uralkodtak. Szenny és zsúfoltság mindenütt. Aratott a gyermekágyi láz. Semmelweis a rá jellemző eréllyel lépett fel, és néhány hónap alatt rendet teremtett. De folytonosan résen kellett lennie. Kezdeti intézkedései után jól alakultak a járványtani mutatók. Aztán egy idő múlva újból romlani kezdtek. Ennek okát egy ideig nem sikerült kideríteni. Semmelweis nem nyugodott, és addig nyomozott, amíg megtudta, hogy a nagyszámú fertőzés időben egybeesett az ágynemúmosatás addigi rendszerének megváltoztatásával. Rosszul értelmezett takarékosságból egy olcsóbb vállalkozónak adták ki ezt a munkát, aki hanyagul dolgozott. Amikor visszaállították a régi helyzetet, megint ritkulni kezdett az osztályon a gyermekágyi láz.

Pesti tartózkodásának időszakában Semmelweis németül megírta nagy terjedelmű összefoglaló munkáját, aminek a címe: A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése (Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers). A könyv 1860-ban jelent meg. Az ezt követő években Semmelweist már teljesen lekötötte a tanai elfogadtatásáért folytatott irodalmi harc. Megjelentette az úgynevezett „Nyílt levelek”-et, amelyeket vezető külföldi szakemberekhez intézett, hogy tisztázza álláspontját, és megvilágítsa ellenfelei tévedéseit.

Pontosan ismerte vitapartnerei orvosi felkészültségét, tudományos munkásságát, még a gondolkodás-----módjukat is. Minden energiájával igyekezett meg-92 győzni őket: ne engedjék közönyből és tudatlanság-