Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
Feltárjuk a "betegségek székhelyeit és okait"
jellemző elváltozásait. A gennyes gyulladás nyomait mindig meg is találta a fiatal nők szervezetében. Szorgalmasan boncolt, majd újabb szülést vezetett le. Akkor még nem sejtette, hogy ezáltal ő maga jelenti a legnagyobb veszélyt az anyára. így ment ez hosszú hónapokon át, a gyermekágyi láz pusztított tovább. A betegség oka ismeretlen volt. Egyesek a környező rossz levegővel, a talaj mérgezett kigőzölgésével magyarázták. Mások a terhesek rossz lelkiállapotát, félelmét okolták. Még arra is gondoltak, hogy az van rossz hatással a szülő nőkre, ha látják a papot, amint végigvonul a kórtermeken, hogy a haldoklónak feladja az utolsó kenetet. Ezért meg is tiltották, hogy a ministráns gyerek csengessen, ahogy ilyenkor szokás. Ez persze nem változtatott a helyzeten. Azt mindenki tudta, hogy a kórház Ií. szülészeti osztályán, ahol csupán bábákat oktattak, medikusokat nem, jóval alacsonyabb arányban fordult elő e betegség. Ma már jól értjük az okát: a bábanövendékek nem boncoltak, az orvostanhallgatók igen. Az utóbbiak tehát fertőztek. Az eltérő fertőződési és halálozási arány rejtélyének megfejtése azonban még váratott magára. Egy tragikus esemény indította el Semmelweist a felismerés útján. 1847 márciusában két hetet Velencében töltött. Ez idő alatt az egyetem törvényszékiorvostan-tanára, Jakob К. Kolletschka boncoláskor kézsérülést szenvedett, ezután rövidesen vérmérgezés tünetei között meghalt. Semmelweis Bécsbe visszaérkezve elolvasta a boncolási jegyzőkönyvet. Az abban rögzített adatok megdöbbentették, és mindent megvilágítottak a számára. így írt erről: „Még Velence műkincseiért való lelkesedésemben, de még inkább megindulásomban Kolletschka halála miatt - ez izgatott állapotban ellenállhatatlan erővel tolult lelkem elé azonossága annak a betegségnek, melyben Kolletschka elhunyt, azzal a betegséggel, melyben annyi sok száz gyermekágyast láttam elpusztulni. Hiszen a gyermekágyasok is vivőér-, nyirokedény-, hashártya-, mellhártya-, szívburok-, agykéreggyulladásban haltak el, s a gyermekágyasoknál is fejlődtek áttételek. Éjjel-nappal üldözött Kolletschka betegségének képe, s egyre növekedő határozottsággal kellett elismernem, hogy az a betegség, melyben annyi száz gyermekágyast láttam elpusztulni, egy és ugyanaz.” Semmelweis számára világossá vált, hogy a gyermekágyi lázat a betegek fertőzött sebváladéka viszi