Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Feltárjuk a "betegségek székhelyeit és okait"

jellemző elváltozásait. A gennyes gyulladás nyomait mindig meg is találta a fiatal nők szervezetében. Szorgalmasan boncolt, majd újabb szülést vezetett le. Akkor még nem sejtette, hogy ezáltal ő maga jelenti a legnagyobb veszélyt az anyára. így ment ez hosszú hónapokon át, a gyermekágyi láz pusztított tovább. A betegség oka ismeretlen volt. Egyesek a környe­ző rossz levegővel, a talaj mérgezett kigőzölgésével magyarázták. Mások a terhesek rossz lelkiállapotát, félelmét okolták. Még arra is gondoltak, hogy az van rossz hatással a szülő nőkre, ha látják a papot, amint végigvonul a kórtermeken, hogy a haldoklónak fel­adja az utolsó kenetet. Ezért meg is tiltották, hogy a ministráns gyerek csengessen, ahogy ilyenkor szokás. Ez persze nem változtatott a helyzeten. Azt mindenki tudta, hogy a kórház Ií. szülészeti osztályán, ahol csupán bábákat oktattak, medikusokat nem, jóval alacsonyabb arányban fordult elő e betegség. Ma már jól értjük az okát: a bábanövendékek nem bon­coltak, az orvostanhallgatók igen. Az utóbbiak tehát fertőztek. Az eltérő fertőződési és halálozási arány rejtélyének megfejtése azonban még váratott magára. Egy tragikus esemény indította el Semmelweist a felismerés útján. 1847 márciusában két hetet Velencé­ben töltött. Ez idő alatt az egyetem törvényszékior­­vostan-tanára, Jakob К. Kolletschka boncoláskor kézsérülést szenvedett, ezután rövidesen vérmérgezés tünetei között meghalt. Semmelweis Bécsbe visszaér­kezve elolvasta a boncolási jegyzőkönyvet. Az abban rögzített adatok megdöbbentették, és mindent megvi­lágítottak a számára. így írt erről: „Még Velence mű­kincseiért való lelkesedésemben, de még inkább meg­indulásomban Kolletschka halála miatt - ez izgatott állapotban ellenállhatatlan erővel tolult lelkem elé azonossága annak a betegségnek, melyben Kolletsch­ka elhunyt, azzal a betegséggel, melyben annyi sok száz gyermekágyast láttam elpusztulni. Hiszen a gyermekágyasok is vivőér-, nyirokedény-, hashártya-, mellhártya-, szívburok-, agykéreggyulladásban hal­tak el, s a gyermekágyasoknál is fejlődtek áttételek. Éjjel-nappal üldözött Kolletschka betegségének ké­pe, s egyre növekedő határozottsággal kellett elismer­nem, hogy az a betegség, melyben annyi száz gyer­mekágyast láttam elpusztulni, egy és ugyanaz.” Semmelweis számára világossá vált, hogy a gyer­mekágyi lázat a betegek fertőzött sebváladéka viszi

Next

/
Thumbnails
Contents