Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

A mikroszkopizálás

Leeuwenhoek eszköze egy borsónyi nagyítólencséből állt, amit készítője nyéllel ellátott fémlemezbe ágyazott bele

70

készítő, szerencséjére, rövidlátó volt, ami ebben az esetben előnyösnek bizonyult.

Leeuwenhoek rengetegféle dolgot vizsgált: a juh szőrszálát, a légy agyvelejét, a bolhák szipókáját, a tetű lábát, izomrostokat, vízcseppet, fogkaparékot, emberi és állati váladékokat. Különösen nagy érdeklődést keltett, amikor a megtermékenyítő ondófolyadékban mozgó spermiumokat mutatta be. Észlelte a vér mozgását. Apró halakat helyezett el egy keskeny, vízzel telt üvegcsőbe, és megfigyelte áttetsző uszonyukat, az abban látható ereket s az erekben mozgó golyó alakú képleteket, a vörösvérsejteket.

Nemcsak alaposan megfigyelte, hanem gondosan le is rajzolta a látottakat. Természetesen városszerte híre ment, hogy mivel foglalkozik. Szerencséjére a tudományos kutatások iránt türelmes, sőt érdeklődő holland polgári társadalom nem tekintette vallást sértő dolognak a munkáját. Leeuwenhoek pedig készséggel engedte, hogy látogatói belenézzenek nagyítójába, de a lencse csiszolásának titkát féltékenyen őrizte. Mint ahogyan eszközeit sem adta ki soha idegennek.