Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

A szervezet mint gépi modell

A vérmozgás modellje. I. Galénosz, 2. Harvey felfogása szerint

csen, Galénosz azzal magyarázta, hogy a szív jobb és bal kamrája közötti résen vér jut át az artériás rendszerbe, így a pneuma és a vér összekeveredik. Emlékezhetünk rá, ez volt az a rés, amit Vesalius nem talált, noha szorgalmasan kereste.

Léteztek más elképzelések is a vér mozgásáról, de ezekről egyelőre csak beszéltek, bizonyításukra nem vállalkoztak. Azt, hogy a tüdőben a vér valami módon körbejár (ez az úgynevezett kisvérkör), az elhasználódott vér a szívből odakerül, majd a levegőtől felfrissítve visszajut a szívbe, már régebben is gyanították. Erre már a 13. században utalt egy arab tudós. Hasonló megállapítást tett a szerencsétlen sorsú spanyol orvos, Michael Servetus is, aki eretnekségként bélyegzett nézetei miatt a 16. században máglyahalált szenvedett.

HARVEY FELFEDEZI A VÉRKERINGÉST

így álltak a dolgok, amikor William Harvey 1578-ban Folkstone-ban megszületett. Orvosi tanulmányait Cambridge-ben kezdte. Egyik ottani tanárának tanácsára - aki egykor Vesalius tanítványa volt - Padovába ment, ahol több évet töltött mint egyetemi hallgató. 1602-ben kapta meg diplomáját, ezt követően