Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Megismerjük a test szerkezetét

emberi test megismerésének reneszánsz élményét érzékelteti. Egy idealizáltan bemutatott, hatalmas bonctermet látunk, ahol az esemény lezajlik. A nyugtalan mozgásokkal zsúfolt kép középpontjában áll a magabiztos nyugalommal kitekintő szerző, amint a boncolt képletre mutat. A pillanat ünnepélyes. Érezzük, hogy Vesalius titkokat tár fel, nemcsak környezetének, hanem a késői korok emberének is. A nagyszámú hallgatóság igen eltérően reagál. A rajongó figyelem, az elutasító megdöbbenés, a közöny, a megértés, a rokonszenv, az értetlenség és ellenszenv megannyi árnyalata nyilvánul meg. Ez a kép az újat alkotó tudós és a befogadó tömeg viszonyának egyik örökké érvényes szimbóluma.

A Fabrica hét részből áll. Vesalius az emberi testen végighaladva mintegy 200 olyan adatot helyesbített, amit Galénosz tévesen adott meg. Mindjárt azt is hozzátehetjük, hogy az ő leírásai sem hibátlanok. Elsősorban a csontok és az izmok adatai példaszerúek. Kevésbé mondható el ez az erekről és az idegekről. Pontatlan a szív szerkezetének leírásában is. Egyébként számos helyen kifejezésre juttatja, hogy Galénoszt - hibái ellenére - mesterének tekinti. A galénoszi látásmód olyan mélyen beivódott a kor anatómuOrvosi munka egykorú ábrázolása