Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Az orvosi művészet kezdete

Görög sebész munka közben. Láthatólag nemcsak a sebesült, hanem a sebész is megszenved a lándzsahegy kihúzásakor A hippokratészi tanításokban szó esik az úgyneve­zett „kritikus napokról”. Kedvezőnek tartották, ha a krízis a betegség kezdetétől számított 4., 7., 11. vagy 14. napon következik be. Rossz előjelnek, ha máskor. Ez a hiedelem elsősorban Püthagorasz, a híres mate­matikus, filozófus, orvos iskolájának hatására terjedt el. A pitagoreusok szerint a világon minden számbeli viszonyok szerint rendezett. A szám ismerteti meg ve­lünk a dolgok rejtett mivoltát, a szám kormányozza a mindenséget, az emberek alkotásait, a művészeteket és a zenét. A szám a dolgok lényege, ez tükröződött a fentebb ismertetett orvosi felfogásban is. Ma már jól tudjuk, hogy a betegségek nem úgy ke­letkeznek és zajlanak le, ahogyan azt a hippokratészi nedvkórtan leírta. Mégis, e logikusan kigondolt ma­gyarázatrendszernek igen nagy pozitívumai is voltak. Mindenekelőtt az, hogy a betegségek okai közül ki­szoríthatta a csodálatos, földöntúli erők szerepét. Hippokratész egyik fontos művében arról ír, hogy a görcsrohamokkal járó „szent betegség”, amit napja­

Next

/
Thumbnails
Contents