Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Változatok a betegségek felismerésére

így készítették az első röntgenfelvételeket 1900 körül. Mint látható, egyáltalában nem védekeztek a sugárzás ellen

gozták és alkalmazták, eleinte kezdetleges gépekkel, többnyire a sugárzásnak kiszolgáltatva végezték munkájukat. Nem voltak, sokáig nem is lehettek tisztában sugárveszélyeztetettségük mértékével és várható következményeivel. Tragikus tapasztalatok árán kellett megtanulni, hogyan is teremthetők meg a viszonylag biztonságos röntgenezés feltételei. A hirtelen nagy sugárterhelésre bekövetkező röntgenártalmat hamar megismerték, de a hosszú ideig tartó, öszszegeződő sugárzásból következő daganatos, vérképzőszervi károsodásokat csak évek múltával. A röntgendiagnosztika kidolgozásáért számos orvos és aszszisztens fizetett az életével.

A szervezetben zajló energetikai folyamatok egy része bioelektromos. Ezek közé tartozik a szívmunka során termelődött áram, amelyet már a múlt század közepén kimutattak és mértek. Ám több évtizednek kellett eltelnie, amíg a holland Willem Einthoven (1860-1923) a 20. századforduló éveiben megalkotta a szív élettani és kórtani vizsgálatára alkalmas húros galvanométert, a mai EKG-készülék ősét.

Ezzel az új műszerrel eleinte főként a szívritmus