Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Harc a fertőző betegségek ellen

A világhírűvé lett lépfeneoltások 1881-hen fényesen bizonyították Pasteur zseniális felfedezését

106

kozott laboratóriumi eredményeiről. A hír szenzációt keltett nemcsak szakmai körökben, hanem a legszélesebb közvéleményben is. Az irigyek és a tudományos ellenfelek teljes nyilvánosság előtti bizonyítékot követeltek, mert úgy vélték, hogy a sikeres és ünnepelt felfedezőt most látványos kudarc fogja érni. A tét valóban óriási volt, ezt Pasteur és hívei is érezték. A kihívás elől azonban nem lehetett kitérni.

A bemutatóra, ami számos újságíró és népes közönség jelenlétében, egy Párizs környéki majorságban zajlott le, 1881 májusában került sor. Az ezt megelőző hetekben Pasteur és munkatársai 25 juhot kezeltek védőoltásokkal. A döntő bizonyítás a felfedező várakozásai szerint valósult meg. A védőoltott állatok kivétel nélkül kibírták a halálos adagú baktériumfertőzést, a másik, ugyancsak 25 birkából álló csoport valamennyi tagja két nap alatt elpusztult.

Pasteur sikere elsöprő volt, ellenfelei elnémultak. Egész Európa követelte a lépfene oltóanyagát, s e követelést nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Bár az t[ ipari előállítás feltételei hiányosak voltak, nagyban kezdték előállítani az oltóanyagot. A túlfeszített, sürgetett munka olykor megbosszulta magát. Némelyik törzs „enyhítése” elégtelenül sikerült. Előfordult az