Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - IV. Fejezet. A munkások önsegélye
299 Mind e sztrájkok részleges sztrájkok, mert nem foglalják magukban az egész munkásságot. Ezzel szemben az általános sztrájk az egész munkásság fellépés© volna a gazdasági renddel szemben. Az általános sztrájk tehát lényegében már politikai sztrájk, még pedig az egész fennálló rend ellen irányul. Ennek hívei elsősorban a forradalmi szindikalisták, akik szerint a munkásság ezzel emelhetné ki támasztékaiból a mai gazdasági rendet. A forradalmi szindikalizmus az, amely a munkásoknak további harci eszközeit fejlesztette ki, különösen a sabotage-ban. Ez lényegileg nem munkamegtagadás, hanem a munkának olymódon való végzése, hogy a teljesítés módja által vagy megakad az üzem, vagy pedig a teljesítmény olyan természetű, hogy végeredményben üzemzavarhoz vezet. Szabotálni lehet tehát mindenféle módon, ha a munkás munkáját lassan és rosszul végzi. A gépek meg nem felelő kiszolgálásával és szándékos mulasztásokból üzemzavarok állnak elő. Sőt a szindikalisták kedvelt eljárása az is, hogy valamely gépnél, vagy munkaeszköznél szándékosan kárt idéznek fel. Egyéb eszközök az Egyesült Államokból származnak. Ilyen a cct-canny, vagy amerikázás, amely lassú és kényelmes dolgozás által igyekszik az üzemet megakasztani. Más természetű a label, vagyis a szakszervezeti védjegy Célja az, hogy felismerhetővé tegye azokat a termékeket, amelyek a munkásoknak megfelelő munkafeltételek között készültek és így lehetővé tegye ezeknek oly áruktól való megkülönböztetését, amelyeket e munkafeltételeket be nem tartó üzemek termeltek. A label tehát' arra van hivatva, hogy a munkást csak a szakszervezeti védjeggyel ellátott áru használatára indítsa és ezzel a munkásoknak nem tetsző munkafeltételekkel dolgoztató vállalkozóknak kárt okozzon. Már 1875-ben alkalmazták San Franeiskóban dohánygyártmányoknál a kínai munkások által előállított dohánygyártmányok üldözésére. Írországból származik egy további eszköz, a boykott. Lényege az, hogy a munkások mintegy zár alá veszik az üldözni kívánt üzemet és a munkásokat eltiltják gyártmányainak vásárlásától. A bojkott elnevezését Ch. C. Boykott írországi jószágigazgatóról nyerte, aki kellemetlen bánásmódjával a munkások nemtetszését nyerte meg és akit azután a munkások azzal űztek ki Írországból, hogy minden érintkezést megszüntettek vele. Nem kapott munkásokat és kénytelen volt kivándorolni. Hogy a sztrájkok sok sikertelen kimenetelű harc mellett is igen jelentékeny eredményeket vívtak ki a munkásság számára, az kétségbevonhatatlán. A munkaidő rövidítése, a munkaszünetek bővítése, főkép pedig a bérek feljavítása által erősen javították a munkások helyzetét. Ezzel szemben állanak természetesen a sztrájk megvívásáért hozott áldozatok, az elvesztett munkanapok és a sikertelen sztrájkokra költött összegek. Közép-Európában a XX. század elején kezdődnek az erősebb sztrájkhullámok. Németországban p. о. a sztrájkoló munkások száma 1<899—1903-ban évi átlagban 83.384, 1909—1913-ban 226.187 volt. Magyarországon kivált 1906—1907-ben növekedtek meg a sztrájkok. Míg 1905-ben 2154 üzemben 335 sztrájk volt, amelyben 44.664 munkás vett részt, 1906-ban 5212 üzemben 558 sztrájk volt 56.393 munkás részvételével. 1918-tól kezdve ismét növekedett a sztrájkok száma; később azonban a gazdasági pangási következtében erősen csökkent Ebből az időből Magyarországon csak a bányászatra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint 1924-ben csak a bányászatban 67 sztrájk volt, 46.164 sztrájkoló munkással. Ferenczi Imre: Sztrájk és szociálpolitika. Budapest, 1907. — Maschke: Boykott, Sperre und Aussperrung. Jena, 1911. — Schwittau, G.: Die Formen des wirtschaftlichen Kampfes. Berlin, 191'2. — Georgi, E.: Theorie und Praxis des Generalstreiks. Jena, 1908. — Nötzel: Der Generalstreik als soziales Kampfmittel. München, 1912. — Hiller, E. T The Strike. Chicago, 1928. — Crook, W. H.: The General Strike Chapell Hill, 1931. — Griffin, J. Strikes. New York, 1939. — Overbegh: La gréve générale Brüssel u. Leip-
