Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - IV. Fejezet. A munkások önsegélye
295 tilalmát, de a lehetőség szerint üldözi a szervezkedést. E rendszer nem tudta megérteni, hogy maga a gazdasági harc, tehát a sztrájk és a sztrájkalap gyűjtése, nem irányul az államrend felforgatására, hanem a munkásság helyzetének javítására. Viszont a munkásságnak a marxizmus nemzetközi alapon való szervezkedése és a szakszervezeti mozgalomnak a szociáldemokrácia politikai mozgalmával való szoros kapcsolata mindig azt a gyanút ébresztették a polgári osztályokban, hogy a szervezetek lényegileg mégis az államrend ellen törnek. Ennek az állapotnak Németországban az 1918. év vetett véget, midőn a szakszervezeti szabadságot elismerték. Haeonlóképen Ausztriában, míg Magyarországon ma sincsen szakszervezeti törvényünk. A gyakorlatban azonban a szakszervezetek elismert tényezői lettek a, gazdasági életnek és a hatóságok is igénybeveszik működésüket. A szakszervezetek elismerésével azoknak mint jogos érdekképviseleteknek a jogrendbe való beillesztése foglalkoztatta a szociálpolitikában haladottabb országok törvényhozását. Elsősorban nyilvántartásukat rendelték el, előírva, hogy kötelesek magukat az erre illetékes hatóságnál belajstromoztatni. A szakszervezeti törvények továbbá igyekeztek elhárítani a szervezkedésnél kényszereszközök alkalmazását és a politikával való kapcsolatukat. A szakszervezetek keletkezése és a politika azonban, mint láttuk, az európai kontinensen egymással kezdettől fogva olyan szorosan egybefonódtak, hogy az idevonatkozó rendelkezések eredménytelenek maradtak.1 A szakszervezetek szabályozásának egyik legkényesebb pontja a szervezkedésnél alkalmazható eszközök kérdése. Nyilvánvaló, hogy, mint a kartell, úgy a szakszervezet működése is csak akkor lehet hatályos, ha kebelében a szakmáknak nagy hányada egyesül.2 Ezt viszont az érdekeltek nagy része sokszor nehezen látja be. Ezért, mint a kartellek, a szakszervezetek is gyakran erősebb eszközökhöz nyúltak a tagok toborzásánál. Kétségtelen azonban, hogy erre annál kevésbbé van szükség, minél többet nyújt a szakszervezet a munkásnak. Mint törvényesen elismert alakulatok a szakszervezetek csakhamar a gazdasági élet fontos tényezői lettek. Nagy volt a hatásuk a munkásokra, akiknek sorsán tevékenységükkel, küzdelmükkel és jóléti intézményeikkel (segélyeyzés, munkásbiztosítás, házépítő és fogyasztási szövetkezetek, stb.) sokat segítettek. Nevelő hatásuk nem volt csekély, midőn az azelőtt elszigetelten álló munkásokat a szervezeten belül való fegyelmezett magatartásra szoktatták és a munkásoknak a polgári osztályok részéről alul becsült tudásvágyát is igyekeztek kielégíteni. A munkajog kiépülésével nagy hivatás várt rájuk a munkaszerződés megkötésétől kezdve a munkaviszályok elintézéséig, ahol a hatóságok is mindjobban igénybeveszik közreműködésüket. Anyagi megerősödésük a munkaviszályok terén is céltudatos és óvatosabb eljáráshoz vezetett, midőn gondosan mérlegelik a harc kimenetelének esélyeit, tudatában lévén annak, hogy a munkásságtól gyűjtött összegek kockáztatásáról van szó. A további fejlődés folyamán a szakszervezetekben való tömörülés alkatrészévé lesz az egyesülési szabadságnak és a polgári jogok között foglal belyet. így van ez számos európai és délamerikai ország alkotmányában.3 Az Egyesült Államokban az 1935. évi törvény biztosít hatályos védelmet a szakszervezeteknek. E törvény tiltja munkásoknak szaikszervezetekbe belépés 1 Így volt ez egyébként Angliában is, ahol 1909-ben az osbornei perből kifolyólag eltiltották a szakszervezeteket attól, hogy bevételeikből politikai pártokat segélyezzenek. 1913-ban ezt a tilalmat visszavonták. * Tisztán gazdasági szempontból a szakszervezet kínálati kartell a munkapiacon. 2 Egy nem teljes felsorolásra vonatkozólag v. ö. Méthodes de collaboration entre les pouvoirs publiques, les organisatioii professionnelles ouvriéres et les organisations professionnelles patronales. Génévé, 1940, a 21. oldi. E népszövetségi kiadvány számos értékes adatot tartalmaz a szakszervezetekre és azok szerepére vonatkozólag. r
