Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VI. Rész. Biztosítási politika
225 Az életbiztosítás mellett későbben a személybiztosításnak egy másik ága fejlődött ki a balesetbiztosításban. Ennek célja az, hogy a félnek bizonyos összeget biztosítson arra az esetre, ha baleset éri. Vonatkozhatik egy meghatározott baleseti veszélyre, pl. az utazási biztosítás, sportbalesetek biztosítása stb. és vonatkozhatok általában bármilyen baleseti veszélyek összességére. A személybiztosításnak a munkások különleges Viszonyaihoz alkalmazott faja a társadalombiztosítás. Fajaiként a betegsegélyezés, a balesetbiztosítás, a munkanélküliség elleni biztosítás és az aggkori biztosítás fejlődtek ki. A személyi biztosításnak társadalombiztosítássá vagy munkásbiztosítássá való kifejlesztése aj munkások különleges viszonyaihoz való alkalmazkodást tett szükségessé. így különösen a járulék beszedését illetőleg, aminek a munkás kereseti körülményeihez mérten apró részletekben kell történnie, továbbá a biztosítási szervezet tekintetében is, amely szociális szempontból mindjobban tért enged a biztosítottak beleszólásának is és így az intézetet önkormányzaiti alapra helyezi. A biztosítás második nagy területe a tárgyi vagy dologi biztosítás, amely meghatározott vagyontárgyakra vonatkozik. Ennek két ősi formája van: a szállítási biztosítás és a tűzbiztosítás. A szállítási biztosítás elsősorban, a tengeri szállítás esélyeivel foglalkozott és a tengeri kereskedelem kockázataival kapcsolatos. Igen régi keletű, mert a kockázat nagy volta már nagyon régen felkeltette a szükségletet enyhítésére. Mai is nagy szerepet játszik a tengeri biztosítás, de mellette jelentőséghez jutott a vasúti biztosítás is. Sőt legújabban gyorsan fejlődik a légibiztosítás is. Ugyancsak, ha nem is oly régi keletű, mint a tengeri biztosítás, már századokra tekinthet vissza a tűzbiztosítás is. Elsősorban lakóházaknak és bizonyos gazdasági épületeknek a biztosítására vonatkozott. A gyáripar kifejlődésével új fontos ágat nyert gyárak tűzveszély ellen való- biztosításában. A kockázat természetesen ш építés módja és a tűzveszély foka szerint nagyon különböző. A mezőgazdasággal kapcsolatban fejlődött ki később a jégkár elleni biztosítás, amely jégverés esetén nyújt igényt kártérítési összegre. Kockázata szintén igen nagy. Régi keletű az állatbiztosítás is, amely állatok megbetegedése, vagy elpusztulása esetére nyújt kártérítést. Egyik fajaként fejlődött a vágóállatbiztosítás, amelynél akkor nyílik meg a kártérítésre az igény, ha az illető állat húsa közfogyasztásra nem alkalmasnak minősíttetik. A tárgyi biztosítás körében még néhány apróbb biztotosítási ág is szerepel. Ilyen mindenekelőtt a betörés elleni biztosítás, azután újabban ai sikkasztások esetére szóló biztosítás, továbbá az üvegbiztosttás, amely kívánatossá vált akkor, amidőn különösen a kirakatok nagy üvegtáblái jelentékeny összegeket képviselnek. A vagyonbiztosítás fogalmában szokták összefoglalni a szavatossági biztosítást és a viszontbiztosítást. A szavatossági biztosítás arra vonatkozik, ha valakinek az általános magánjogi elvek, vagy külön törvény alapján kártérítési kötelezettsége keletkezik, általa vagy oly személy által okozott kár kapcsán, akinek tetteiért felelős. Vonatkozhatik személyben okozott károkrai, p. o. valakinek elgázolása által keletkezett kártérítési kötelezettségre, továbbá tárgyi károkra, vagy a biztosított hivatali állásából folyó kártérítési kötelezettségekre. A viszontbiztosítás lényege biztosítási kötelezettségnek tovább vállalása. A biztosítónak szolgál tehát a viszontbiztosítás és nem közvetlenül a biztosító feleknek. A biztosító viszontbiztosítással kockázatának csökkentését keresi azáltal, hogy viszontbiztosító intézettel lép szerződésbe, amely magára vállalja káresetekben, amelyekért a biztosítónak fizetnie kell, a kifizetendő összeg egy részének viselését. A viszontbiztosítás tehát a kockázat felosztásának további kiépítése. A viszontbiztosítás vonatkozhatik egy adott biztosítási esetre, amidőn a viszontbiztosító ennek kockázatában vesz részt- Üjabban azonban az általános viszontbiztosítás lép előtérbe, amelynek lényege az, hogy a viszontbiztosító az összes bizosított esetekre vállalja a kockázat egy részét. Ez Dr. Heller: Közgazdaságtan II. köt. 15 A
