Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
IV. Rész. Valutapolitika - I. Fejezet. Belső valutapolitika
IV. RÉSZ. Valutapolitika, I. FEJEZET. Belső valutapolitika. 1. A valutapolitika feladatköre. A gazdasági életnek az a területe, amelyen legelőször volt nélkülözhetetlen az állam beavatkozása, a pénzforgalom volt. Bár a pénz keletkezését nem az államnak köszöni, a pénzforgalom rendszeres kiépítése és feltételeinek biztosítása mégis csak az állam segítségével volt lehetséges. Szélesebb körben való elterjedéséhez ugyanis biztosítani kellett az érmék egyöntetűségét és a különböző összegekről szóló érmék egymáshoz való határozott viszonyát Ezeket csak egy felsőbb hatalom tudta biztosítani, ami a pénzverésnek hatósági jogkörbe vonásával történt. Kifejlődött a pénzverési felségjog, amelyet a fejedelem ugyan néha egyes főuraknak is átengedett, de az ekkor is hatósági jogkör maradt és a pénzforgalomban szereplő érmék mások részéről készítése pénzhamisításnak minősült. Az olyan pénzrendszert, amely hatóságilag tervszerűen van kiképezve, valutának nevezzük. A valuta tehát felsőbb helyről alakított pénzrendszer, amely nincsen magára bízva., hanem tervszerűen van elrendezve és hatóságilag irányítva. Amíg csak fémpénz forog, elrendezésének és fenntartásának alapja a pénzverési jog, később, midőn a papírfizetési eszközök is szerephez jutnak, felépítése és fenntartása bonyolultabb és benne a bankok is szerephez jutnak, de olymódon, hogy az állam felügyelete rájuk is kiterjed. Az államnak a pénzforgalom sima lefolyásának biztosítására vonatkozó tevékenysége a valutapolitika. Feladata eredetileg egyszerű gondoskodás arról, hogy a forgalomnak megfelelő érmék álljanak rendelkezésre. Minél bonyolultabb lesz a bankok bekapcsolódása folytán a pénzrendszer és minél többféle fizetési eszköz kerül forgalomba, annál inkább szélesbedik a valutapolitika feladatköre. Előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a bankjegyek kibocsátásának szabályozása és a bankszerű fizetés módozatainak több irányban való rendezése is. Az üzleti élet kiszélesedésével új feladatkört teremtett a valutapolitika számára a pénzmennyiségnek az árszínvonalra gyakorolt befolyása. Az a ha/tás, amelyet az Amerika felfedezése után Európába özönlő nemesfémek az árakra gyakoroltak, felkeltette a figyelmet és később, midőn a papírfizetési eszközök elszaporodtak, mind kevésbbé volt mellőzhető a valutapolitikában az a körülmény, hogy a pénzmennyiség változása az árak színvonalát befolyásolja. Ezzel a valutapolitika egyik főfeladata a pénzmennyiségnek azzal a céllal való szabályozása lett * hogy az árszínvonalnak, vagyis a pénzértéknek a pénz oldaláról való nyugtalanítása elkerültessék.
