Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
II. Rész. A forgalmi gazdaság - I. Fejezet. Az ár
Oly piacon, amelyen a kereslet és a kínálat oldalán is a felek nagy tömege áll, a határpárokat inkább határrétegeknek kell tekintenünk, mert a felek tömegszerüségénél fogva a határokon a vevők, illetőleg az eladók hasonló helyzetben levő és hasonló értékeléssel bíró egész rétege áll, t. i. azok a rétegek, amelyek az adott áron még éppen vesznek, illetőleg már éppen nem vesznek és azok, melyek ez áron még éppen eladnak, illetőleg már éppen ki vannak zárva árujuk jövedelmező eladásának lehetőségéből. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy minden árunál van a lakosságnak egy rétege, mely éppen meg tudja fizetni 'ezt az árat és ennek emelkedésével már kénytelen volna az áru vásárlásáról lemondani. 3. A kereslet. A valamely áru iránt a piacon mutatkozó keresletnek mozgatója a szükséglet, mely kívánatossá teszi annak megszerzését. Csak az iránt támasztunk keresletet, ami szükségleteinket valamely irányban szolgálja. De a keresletnek nemcsak mozgatója, hanem féke is van. Ez a fizetőképesség. Hiába van valamire szükségünk, a piacon ezt nem tudjuk megszerezni, ha nincs elég pénzünk a megvásárlására. Az a két tényező tehát, melyen a kereslet alapszik, a szükséglet és a fizetőképesség. A kereslet az egyes venni szándékozók venni kívánt mennyiségeinek összege. Nagyságát a vevők szükséglete és fizetőképessége együtt határozzák meg, mert ezek döntik el, hányán és milyen mennyiséget hajlandók belőle venni. Minthogy pedig ez függ az ártól, a kereslet csak adott ár mellett határozott. Aliig a vevők nem ismerik valaiíiinek az árát, nem tudhatják, vesznek-e belőle és ha igen, mennyit. A kereslet tehát változik az árral, növekszik, ha az ár süllyed és csökken, ha az ár emelkedik. Ha a koordináta rendszerben у tengelyen az ár különböző magasságait (p), az .r tengelyen pedig az illető ár mellett keresett mennyiségeket (D) tüntetjük fel,1 akkor megkapjuk a szóban forgó áru keresleti görbéjét, mely balról jobbra süllyed. A keresleti görbe alakja tehát a következő: Minden árunak adott viszonyok között megvan a sajátos kereseti görbéje, mert az, hogy milyen hatással van a keresletre az ár növekedése vagy csökkenése, áruk szerint különböző. Azt a viszonyt, melyben a kereslet az ár változásával változik, a kereslet rugalmasságának nevezzük, mert azt mutatja, hogy a kereslet erősen vagy gyengén érzi-e meg az ár változását. Ha az ár változásának nagy hatása van a keresletre, elasztikus, ha kevés hatása van, inelasztikus keresletről szólunk. Az elaszticitás a keresletnek az a változása, melyet egy árváltozás okoz, vagyis pontosabban az a százalékos keresleti változás, melyet az ártiak egy százalékkal való változása előidéz} Marshall eljárása szerint a kereslet rugalmasságát dimenzió nélküli számmal jellemezhetjük. E célból viszonyba hozzuk egymással a keresleti változást és az ezt okozó árváltozást- Ha egy' százalékos keresletnövekedés felel meg az ár egy százalékkal való változásának, az elaszticitás az egységgel egyenlő. Minthogy periig az áremelkedésnek keresleti csökkenés felel meg, az elasticitás negatív előjelű, tehát — 1. Ha a keresleti változás és az árváltozás D 1 E jelölések szokásosak a nemzetközi irodalomban. 2 Ha a keresleti elaszticitást az irodalomban szokásos módon z/-val. a keresletet D-vel, az árat pedig p-vel jelezzük, akkor a keresleti elaszticitás rt ahol dD U p és dp a kereslet, illetőleg az ár intfinitezimális változása. 2. ábra.
