Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
I. Rész. Az egyéni gazdaság
:u hogy a felhasznált termelési javak mindegyikének mily része volt a termelés eredményében. Ennek megállapítását fjazdasági beszámításnak nevezzük. A gazdasági beszámításnak alapja a fizikai beszámítás, vagyis annak a megállapítása, hogy mennyivel tökéletesebb a termelés, ha egy bizonyos termelési jószág is közreműködik benne. Ez sok esetben kísérleti úton meg is állapítható. A műtrágyának a föld termékenységére való hatása, vagy bizonyos takarmányok feletetésének hatasa könnyen kimutatható Ha ez nem lehetséges, más utat kell keresnünk. Ilyenül kínálkozik sokféle termelési folyamtaban használható termelési javaknál, mint p. o. az emberi munkánál, az eredmények összehasonlítása. Sokszor azonban még egyszerűbben is megállapítható az érték, mert sok termelési jószág egyúttal fogyasztási jószág is, mint p. о. a szén, melynek értékét a közvetlen használat alapján állapítjuk meg. A hozadéki érték tanát, melyet főképen az oszlrák iskola alapítói, Mengcr, Wieser és Böhm-Bawerk fejtettek ki,1 sokan elvetik azzal az indokolással, hogy a fizikai beszámítás lehetetlen és ezzel megdől a gazdasági beszámítás is. Arra azonban e tan ellenzői adósak maradtak a felelettel, hogy milyen úton lehelne egyébként a termelési javakat értékelni. Hogy ezeket is értékelni kell, az iránt nem lehet kétség. A termelési javak, bár közvetve, de mégis fontos tényezői jólétünknek, tehát hasznuk van és amennyiben korlátolt mennyiségben fordulnak elő, gazdálkodnunk kell velük és értékelnünk kell azokat. E téren is kétségtelenül a gyakorlat és a tapasztalás nyújtanak támpontokat kísérletezés és különböző megállapítások segítségével. Ha nem volna módunkban a termelési javakat értékelni, nem tudnánk velük gazdálkodni. 6. A csereérték. Miként a termelés, úgy a csere sem nélkülözheti az értékelés ellenőrzését, mert a csere is jólétünk emelését célozza. Ha a javak jelentőségét a csere szempontjából mérlegeljük, a csereértékkel állunk szemben. Ez a javak jelentőségének abból a szempontból való megállapítása, hogy mások szükségleteit, illetőleg termelését figyelembevéve, milyen mértékben emelhetjük jólétünket valamely rendelkezésünkre álló vagy megszerezni kívánt jószággal. Minthogy ugyanis a csere kétoldalú jogügylet, azaz mindig valaminek ellenszolgáltatással való megszerzését jelenti, a csereérték mindig összehasonlítást jelent két jószág fontossága szempontjából. A csereérték tehát mindig két jószág jelentőségének összehasonlítása. A cserével kilépünk gazdaságunk elszigeteltségéből és a birtokunkban levő javakat abból a szempontból nézzük, nem növelhetnők-e jólétünket azzal, hogy egy részük feláldozásával másoktól valamit megszerzünk, aminek számunkra a feláldozottnál nagyobb a jelentősége. Cserélni csak akkor fogunk, ha nagyobb haszonért kisebb áldozatot kell hoznuuk. Ennek megfelelően a csere két irányban befolyásolhatja a javak értékét: növeli oly javaink értekéi, melyekért mások többet adnak, mint amilyen hasznot ezek adott menynyiségükbeu számunkra jelentenek és csökkenti azoknak a javaknak az értékét, melyekért kevesebbet kell adnunk, mint ami használati értéküknek megfelel. Mindkét esetben a csere lehetősége azt jelenti, hogy nem használati értékük szerint állítjuk be értékszámításunkba a javakat, hanem csereértékük szerint, mert az első esetben a jószágnak saját gazdaságunkban való íelhasználasa kisebb hasznot jelentene, mint hogyha azt elcseréljük, a második esetben pedig nem szükséges az, hogy értékének teljes súlyával vegyük figyelembe az illető jószágot, mert a piacon számunkra kisebb jelentőségű jószágért is megkapjuk. A csere szempontjából való értékelés tehát eredeti értékelésünknek helyesbítése, arra való tekintettel, hogy cserelehetőség áll fenn. 1 V. ö. С. Menger: Grundsätze der Volkswirtschaftslehre. Wien, 1871 Fr. Wiest r. Der natürliche Wert. Wien, 1889. Böhm-Bawerk: Kapital und Kapitalzins. 4. kiad. Jena, 1921. —■ Lásd továbbá: E. Uaydi: Die ökonomische Zurechnung. Leipz'g u. Wien, 1931. —■ W. L. Walk: The Principles of Wages. London, 1928.
