Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
Bevezetés. Közgazdaság és közgazdaságtan
fel gazdasági szerveket, mégis sokszor közvetve sok irányban befolyásolja ezek létrejöttét. Míg a munkamegosztás föképen egyéni kezdeményezés eredményeként fejlődött, addig a társulás előmozdításában az államnak és egyéb közúleteknek, kivált a varosoknak jelentős szerepük volt. Régen kiváltságok (privilégiumok) nyújtásával az iparosok tömörülését és kereskedelmi társaságok létesítését hathatósan támogatta az állam, később pedig a gazdasági élet alakulatainak és intézményeinek szabályozásával irányítja azok működését. Sőt az állam és a városok vállalatok — p. o. államvasutak, városi közművek — létesítésével maguk is beléptek a közgazdaságba. Ezzel az állam és a közgazdaság közötti kapcsolat mind szorosabb lesz. Minél jobban fejlődik a közgazdaság, annál több szál fűzi össze az állammal és annak jogrendjével. A közgazdaságnak mai fejlettségében való kialakulásához tehát az állam közreműködése elengedhetetlen volt. Azokról a tényezőkről szólva, melyek a közgazdaság mai bonyolult szervezetét létrehozták, nem szabad azonban megfeledkeznünk még két tényezőről. Az egyik a népesség szaporodása, mely az emberek egymásrautaltságát, de egyúttal együttműködésük lehetőségeit is erősen előmozdította, a másik pedig a technika fejlődése, mely a népesség szaporodásával tág teret nyert a termelési folyamatok eredményesebbé tételében. Technika és gazdaság között sok a közös vonás. Mindkettő észszerű tevékenység és az emberi jólétnek hatalmas előmozdítója. Szoros érintkezésük dacára azonban a keltő, lényegileg különbözik. Míg ugyanis a gazdaság adott eszközökkel és adott szükségletekkel számol és ezek helyes összehangolását célozza, addig a technika adott feladatok számára keresi a természeti törvények alapján lehetséges megoldásokat. A technika — magában véve. amint a laboratóriumban jelentkezik — csak a természet lényeivel számol és feladata adva van: a gazdaság ezzel szemben az elérendő célokat is mérlegeli, mert feladata ama célok kiválasztása, melyek megvalósítása a rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével megfelel az észrzerűség követelményeinek. Míg tehát a technika a maga sajátos mivoltában csak az eszközöket válogatja ki, addig a gazdaság a szükséglet kielégítésének a megvagy megnemengedett voltát is mérlegeli. Minthogy a különböző feladatok megoldásához szükséges eszközök csak korlátolt mennyiségben állnak rendelkezésünkre, a technika az életben a gazdaságosság ellenőrzése alá kerül és nemcsaK a technikai célszerűség, hanenli a gazdasági megengedhetőség is döntő lesz abban, hogy egy vasutat vagy hidat, avagy más technikai berendezést létesítsünk-e vagy sem. Tisztán, a gazdaságtól mentesen a technika csak a laboratóriumban található de még a laboratóriumok létesítésének is határt szab a gazdasági célszerűség. 7. A közgazdaságtan keletkezése. A közgazdaság mai bonyolult szerkezete csak fokozatosan fejlődött ki. Már Aristoteles tárgyalta egyes vonatkozásait, de sokáig a gazdálkodásnak inkább csak technikai oldala keltett érdeklődést és csak midőn sűrűbb lett az emberek közötti gazdasági érintkezés, kezdte ш a figyelmet magára vonni. Ekkor is jő ideig nem a gazdasag mint ilyen foglalkoztatta az elméket, hanem inkább az, hogy az emberek gazdasági érintkezése miképen hozható összhangba az erkölcs parancsaival. Ebből a szempontból vizsgálták főképen az ár és a kamatszedés kérdéseit az egyházatyák és nyert különösen Aquinói Szent Tamás mélyebb bepillantást a közgazdaság egyes folyamataiba.1 A közgazdasági kérdések mint ilyenek csak akkor kezdték ínagukra vonni az érdeklődést, amikor a városok fejlődésével az ipar és kereskedelem 1 V. ö. AusgewähHe Schriften zur Staats- und Wirtsclialtslehrc des Thomas von Aquino. Neue Übertragung mit Anmerkungen und einer kritischen Einführung von Fr. Sehreyvogel. Jena, Ш23.
