Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Az üveg tudósai
56. ábra. Színképelemző készülék Fraunhofer korában üvegprizma az idők folyamán valahogyan elkerülte a bürokratikus selejtezéseket, háborús pusztításokat és Konkoly Thege Miklós magyar csillagász tulajdonába került, jelenleg a Műszaki Múzeumban őrzik. Laboratóriumi vizsgálatai során konyhasóval sárgára festett spirituszláng fényét elemezve a színképben a vörös és sárga tartomány között éles sötét vonalat látott, ami a konyhasóban levő nátrium jelenlétét mutatta. A színkép ezen vonalait felfedezőjük tiszteletére Fraunhofer-féle vonalaknak nevezik. Fraunhofer további vizsgálatai során a sztatikus elektromos gépek szikráinak fényét is megvizsgálta. A két elektródát vékony üvegszállal összekötötte, s ekkor a szikra nyugodt fénycsíknak látszott. A szikra színképe egyébként nem sötét vonalakat, hanem fényes csíkokat mutatott. A sötét vonalas színképet abszorpciósnak, a fényeset emissziósnak mondjuk. A színképvizsgálatok során derengett fel a csillagászokban az univerzum anyagi egységének felismerése. Kiderült, az egész világegyetem azonos anyagokból épül fel, ugyanazokból, mint Földünk, s ezzel a Föld kiváltságosnak hitt helyzetébe vetett nézet újból alaposan megrendült. Fraunhofer optikai rácsokat is készített. Ezek üveglemezre sűrűn karcolt vonalakból állanak. Rácsosztógépet is szerkesztett, de gépét nem szabadalmaztatta, jobb üzletnek látszott a rácsok eladása, mint a gépeladásból vagy licencdíjból remélt jövedelem. Jf.di.ik Ányos (1800-1895) magyar fizikusprofesszor a saját maga szerkesztette „vonalzógéppel” kitűnő rácsokat készített, rácsai vonalsűrűségét máig sem múlták felül. Jedlik többször átalakitott gépével mi Ilimét er énként 2023 karcolást lehetett húzni, tízszeresét Fraunhoferének. Még Jedlik életében egy kontár szétszedte a készüléket, elrontotta, s csak századunkban hozták rendbe. Ma a .Műszaki Múzeumban működőképes állapotban tanulmányozható. 89