Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
A világ harmóniája
Tárgylencse I Szemlencse 30. ábra. A Kepler-távcső elve üstököskeresö refraktor tárgylencséjének átmérője 8 cm, gyújtótávolsága 80 cm, akkor fényereje 80/8= 10, azaz 1 : 10. Fényképezőgépek lencséjének fényerejét is így adják meg. Sokféle van: 1 : 11, 1 : 9,1 : 6,3 stb. Van 1 : 1 is, ennél a lencseátmérő és a gyújtótávolság ugyanaz. Ma már olyan lencsét is gyártanak, amelynek átmérője nagyobb a gyújtótávolságánál. — A nagyítás az objektív és az okulár fókusztávolságának hányadosa. Például az előbb említett üstököskereső okulárjának gyújtótávolsága 2 cm, a távcső nagyítása tehát 40, vagyis negyvenszeres. A távcső teljesítőképessége akkor a legkedvezőbb, ha a nagyítás az objektívátmérőnek legalább ötszöröse vagy többszöröse.- A felbontóképesség azt mutatja, hogy milyen finom részletek figyelhetők meg a távcső látómezejében. Az objektívátmérő növelésével a felbontóképesség is növekszik, javul. Az emberi szem a sárga és zöld színárnyalatokra a legérzékenyebb. A távcső feloldóképessége a következőképpen jelezhető: 11,6 a tárgylencse átmérőjének mérete Például a Holdon egy 2 km átmérőjű kráter két szemközti pontjának egymástól való távolságát 1 ívmásodpercnek látjuk, ennek megfigyelésére 12 cm-es objektívátmérőjű távcső szükséges. A Kepler-féle távcső tehát fordított képet mutat, ami csillagászati és mérnöki alkalmazásnál nem zavar, de földi, katonai, turisztikai, színházi stb. használatban kényelmetlen. A fordított képpel kapcsolatban említsünk meg egy anekdotaszerű, de a valóságban is megtörtént kis eseményt. Kari. Friedrich Gauss (1777-1855), német matematikus és csillagász, a göttingeni egyetemi obszervatórium igazgatója meg akarta mutatni édesanyjának, mire képes a távcső, és 31. ábra. Kepler faműszere a Nap és Hold megfigyelésére 43
