Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Óriás refraktorok
sza, leikereste a csillagvizsgálót, és megnézte a korongokat. A Clarkműhely vállalkozott a korongok csiszolására, ha megfizetik. Hale ekkor felkereste Yerkes-t és megmagyarázta neki, hogy ha segíti az obszervatórium létrehozását, az örök időkre az ő nevét fogja viselni. Yerkes a szükséges 350 000 dollárt biztosította, és a 98 cm átmérőjű korona-flint üveg tárgylencse elkészült. Gépgyárak és finommechanikai üzemek a távcső gépészeti berendezését, beleértve az oszlopban elhelyezett finom óragépet is, legyártották és átadták a tudósoknak használatra. Az intézet az amerikai Wisconsin államban, Williams Bayben valóban Yerkes nevét viseli; a legnagyobb refraktor, amelyet valaha készítettek. Máig is használják. Ha nem is óriás, de nagy refraktorok számos obszervatóriumban működnek. Magyarországon az a refraktor volt a legnagyobb, amelyet Konkoly Thege Miklós ógyallai obszervatóriumában állítottak fel. Fődarabjait - optika, szerelés, tubus stb. - a Merz - Zeiss cég készítette, sokféle mellékfelszerelése Konkoly saját műhelyéből került ki. A refraktorokat ma főleg vizuális megfigyelésre használják; a tükrös távcsövek azonban oly sok előnyt mutatnak a lencsésekkel szemben, hogy nagy refraktort ma már nem építenek. Főleg amatőrök részére amerikai vállalatok készítenek különböző szerelésű lencsés műszereket is. Napjainkban főleg a nagy látószögű, rövid gyújtótávolságú tárgylencsével ellátott üstököskeresők népszerűek az amatőrök között. Mersits győri tanitóképzőintézeti tanár a múlt század nyolcvanas éveiben neves amatőrcsillagász és fizikus tervezett 14 cm lencseátmérójű, 41 cm gyújtótávolságú lencsével ellátott üstököskeresőt, amit Steinheil készített el Münchenben (és jelenleg szerző unokái próbálnak üstököst felfedezni vele). KÉT KÜLÖNLEGES ÓRIÁSREFRAKTOR. A bemutató, tehát nem szigorúan tudományos program alapján dolgozó, hanem tudománynépszerűsítő csillagvizsgálók közül az egyik legrégibb és legnevezetesebb a Berlin-Treptow-i Archenhold Sternwarte. (A Berlinbe utazók a Schönefeld repülőtérről Berlin központja felé haladva a treptowi parkban láthatják a csillagvizsgáló jellegzetes kupolás építményeit.) A csillagvizsgálót a múlt század végén, 1896-ban Berlinben rendezett világkiállítás alkalmából nyitották meg. Ez alkalomra F. S. Archenhold (1861 - 1939) olyan csillagvizsgálót akart létesíteni, amit mindenki megnézhet, távcsövein át bepillanthat az univerzumba, előadásokat hallgathat stb. Treptow (Berlin kerülete) óriási parkjában szándékozott felépíteni, a terveket elkészítette és hozzálátott az anyagiak nem könnyű előteremtéséhez és a propaganda megindításához. 1894-ben a német orvosok és természetvizsgálók közgyűlésén ismertette tervét, kivitelének műszaki akadálya nem lehetett, hiszen a német optikai, finommechanikai és gépgyártó ipar-akkor már világhírnévnek örvendett. A költségek fedezésére gyárak, kereskedelmi vállalatok, iskolák tanulóifjúsága, közintézmények nyitották ki erszényüket, hogy a német tudomány és ipar képességéről a világkiállítás látogatói ilyen úton is meggyőződjenek. 1895-ben megkezdték az intézet felépítését. Az alapozásba hatalmas kváderköveket fektettek, hogy ha az ideiglenesnek szánt épület helyébe 134
