Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Újból lencsés távcsövek. Lencsehibák és kijavításuk
olyan nagy lendülettel a tükrös távcsövek fejlesztéséhez. Matematikusok igyekeztek a lencsék elméletét kidolgozni, töprengéseiket sok érdekes régi könyv ábrái jól mutatják. Hatféle lencsét ismertek (79. ábra). Síkdomború, domborúdomború, homorú-domború, sikhomorú, homorú-homorú, domborúhomorú. A lencse típusa ujjal tapintva is megállapítható, a középen vastagabb lencsék gyűjtő-, a vékonyabbak szórólencsék. A gyűjtő vagy szóró hatás tehát a lencsefelületek görbületétől függ. A csillagokból, azaz a végtelennek tekinthető távolságból érkező fénysugarakat párhuzamosaknak tekinthetjük, ezért ha gyűjtőlencsén hatolnak át, egyetlen pontban, a gyújtópontban (fókuszban) egyesülnek. Ha a gyújtópontban fényforrás van, a lencsén áthatoló fénynyaláb párhuzamos lesz, a domború lencse tehát gyűjti, a homorú szórja a fényt. A lencsefelületek nem megfelelő görbülete okozza a gömbi eltérést (szférikus aberráció) (80. ábra). Ennek oka, hogy a lencse optikai tengelye körüli zónák nem egyformán törik a fényt, és így a fénysugarak nem találkoznak egy pontban, hanem széthúzódó vonalon vagy folton egyesülnek. Az olyan lencsék, vagy több lencséből összeállított optikai rendszerek, amelyek gömbi eltérést nem mutatnak, az aplanátok vagy aplanatikus lencserendszerek. Régibb, a századforduló körüli fényképezőgépek lencsefoglalatán olvashattuk, hogy „aplanat”. A gömbfelülettől való eltérést számítani tudták, azért a szférikus aberrációt aránylag korán tudták javítani, nem így a színi eltérést (kromatikus aberráció) (81. ábra). Ehhez előbb a fény természetét kellett alaposabban megismerni. Láttuk Newton kísérleteit a fénnyel, olvastunk a színképről. Az üveg a színkép különféle „tartományait” nem egyformán töri, ezért keletkezik a színes gyűrű, sáv stb. A színihibáktól mentes lencse „akromatikus”. Ha a lencsefelület, -görbület nem egyenletes, vagy ha a lencse ferdén áll a ráeső párhuzamos fénysugarakra, asztigmatizmus lép fel (a tárgyról jövő sugarak nem egy pontban egyesülnek, ezáltal elmosódott képet adnak) (82. ábra). Az ábra szerint az a-a síkban levő sugarak gyújtópontja máshova esik, mint a c — d síkban fekvőké. Az asztigmatikus lencsék a tárgynak sem a függőleges, sem a vízszintes vonalairól nem adnak éles képet. Ha asztigmatikus lencsével próbálunk valamit nagyítva szemlélni, s 117 79. ábra. Lencsetípusok
