Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Emlékezés a régiekre

1. ábra. Stonehenge (A szerző felvétele)

asztrofizikus könyvet írt róla, magyarul is megjelent.

Hasonló „csillagvárták”, kőkörök (2. ábra) másutt is láthatók, bár kisebbek, de ugyanolyan titokzatosak, mint a Stonehenge.

Az ezeket a régi kőemlékeket körülvevő titokzatosság nemcsak csillagászati, matematikai, hanem műszaki szempontból is érdekes. Hogyan szállították a távoli Milford-öböltől a kb. 200 km-re levő Salisbury-síkságra a Stonehenge többtonnás köveit, milyen szerszámokkal faragták, miként állították helyükre és emelték

2. ábra. Inka csillagvárta az Andokban

fel? Kísérletképpen egyetemi hallgatók csoportja egy kőkoloncot, amit a kőbányában kifaragva találtak, elszállított a Stonehenge-hez. Gerendasaroglyán, görgőkön húzva-tolva, tutajon úsztatva sikerült a követ rendeltetési helyére szállítani. A Stonehenge megtervezése, felépítésének megszervezése tehát fejlett társadalomra vall.

Primitív társadalom, horda nem alkot hasonló építményeket. Egyszerű az oka, egyrészt a kezdetleges közösség nem szerveződhet ilyen nagy munkára, másrészt a természeti népekből hiányzik a fantáziát megmozgató kíváncsiság. A délkelet-ázsiai és óceániai szigetvilág ősi állapotban tengődő népeinél megfigyelték, hogy a technika látványos alkotásait tökéletes közönnyel nézik; a sugárhajtású repülőgép, a televízió vagy a terepjáró autó sem keltik fel kíváncsiságukat.

Az ókori nagy öntözéses kultúrákban indult meg a tudományok, a csillagászat fejlődése. Az egyiptomi csillagászpapok, a közép- és dél-amerikai kultúrák, valamint a Távol-Kelet tudósai a naptárkészítés közben tömérdek csillagászati megfigyelést végeztek. Meg tudták mérni a delelő Nap zenittávolságát, a Sarkcsillag magasságát, és számításaik során jó értékeket kaptak egyes helyek földrajzi szélességére (az Egyenlítőtől való távolság szögekben kifejezett értékére). Adataik alapján térképeket is rajzoltak.

Az Egyenlítő közelében a Nap zenitben delelésének pillanatát úgy is meg tudták állapítani, hogy megfigyelték, hogy egy mély kút fenekén levő víztükörben mikor csillan meg a Nap képe. A Föld nagyságát is így mérték meg először az ókori Egyip-10