Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - A háborús évek és az újrakezdés

terv valószínűleg a háború miatt hiúsult meg, mert a későbbiekben nem esett szó róluk. Ez az ideális ,,doktor kocsi" a korabeli sajtó szerint, a postának szállítandó 50 db legyártása után mindenki számá­ra megvásárolható lesz. Ez az álom sem vált valóra; a monarchia hadviselése tehervonatokat, repülő­gépmotorokat és repülőgépeket várt a magyar gyá­raktól. A győri Grand típusaiból is katonai mentőautók, raj- és parancsnoki kocsik lettek (33. ábra). Márka­jelzésük a Rába napjainkig sem vesztett csen­géséből. Az automobillal megbarátkozó kocsigyártók most új profillal gazdagították tevékenységüket. A tehergépkocsikon, mentőautókon kívül katonai szekerek is készültek műhelyeikben. A Kötbér és Zup­fe? cégek mellett kiemelkedő helyet kapott a Misura gyár. felépítményeik a hadseregben népszerűek voltak. 1915. Aradon, ha akadozva is, de még készül­tek személyfuvarozó autók. A marienfeldi Daimler típusú, 3 t-s katonai teherautók gyártási üteme nem szenvedhetett csorbát. Az 1913-ban megszerzett és később a főváros tanácsa által 150-re csökkentett taxiengedély alapján az utolsó alvázak 1915 elején gördültek ki a gyár műhelyéből. A kardánhajtású teherautók nem váltak be, mert a gumihiány miatt alkalmazott,,rugalmas acélkere­kek" merevsége következtében az öntöttvas hátsó hidak nem bírták a terhelést. A kocsikat ezért lánc­hajtásúra alakították át, és 2.5 t-ra csökkentették a terhelhetőségüket. Az egyik legjelentősebb ipari központban, a Ma­gyar Általános Gépgyárban folyó munkáról Heister Vilmos vezérigazgató a következőket nyilatkozta: .....most erőnk teljes megfeszítésével éjjeli és nappali üzemmel dolgozunk, hogy a különféle katonai rendeléseknek megfelelhessünk". A Motor újság szerint „a valósággal fiatalos buzgalommal működő ve­zérigazgatónak bevált munkatársa, a gyár műsza­ki vezetője, Fejes )enő főmérnök, aki különösen mint motorszerkesztő szerzett magának nagy ér­demeket. Az ő vezetése alatt kipróbált mérnöki kar és számos kiválóan képzett művezető működik". A MÁG személygépkocsik a magyar honvédség hű kísérői voltak. A hadicélokra gyártott 2 5 LE tel­jesítményű MÄG kocsikon kívül néhányat a polgári lakosság részére is gyártottak. A gyár raktárában ott sorakoztak a posta részére előkészített autótar­tozékok, de a hadseregé volt az elsőbbség. A katonai megrendelések növekedése és a repülőgép-gyártási feladatok következtében a gyár bővíteni kívánta telepét, és úgy döntöttek, hogy az új részleget Mátyásföldre telepítik, de az auto­mobilosztály a Váci úton marad. A honvédség a hadicélokat szolgáló járművek karbantartására Budapesten üzemeltette a Császári és Királyi katonai automobiljavító műhelyét. A javí­tások mellett 1915-ben egy különleges jármű is ké­szült itt. Fellner Simon - aki később az Unitas műhely főmérnöke lett - és Romanics kapitány irányításával páncélos automobilt építettek. A korabeli beszá­moló szerint mindenki a budapesti ügetőpályán to­longott, ahol a Katonai Parancsnokság harcászati mutatványokat szervezett katonai jótékonysági cé­lokra. A bemutató egyik látványossága a „valósá­gos páncélautó", amely „félelmetes, mint egy kö­zépkori lovag"' (34. ábra és a 41. táblakép). Ebből a tervezők nevének összevonása alapján Romfell­­nek nevezett típusból azonban csak pár darab készült. Hasonlóan egyedi darab volt Gróf Andrássy Imre saját tervezésű sportkocsija is. A spicchűtős, áram­vonalas jármű FIAT alváz felhasználásával készült. A kocsiszekrényt Budapesten építették (35. ábra). 1916. A következő évben, 1916-ban a MÁG mátyásföldi új telepén megindult az építkezés, és lassan eltünedeztek a közutakról a polgári auto­mobilok. Nem volt elég tüzelőanyag, és a gumi­abroncsok szállítása is leállt, így a posta sem vette át a Csonka-féle 10 LE-s kisautókat, amelyeknek alkatrészei a Váci úti telepen halmozódtak fel. A Csonfe?-féle motorokból - Fejes Jenő ötlete alap­ján - katonai áramfejlesztőket építettek, ezzel csök­kentve a felgyűlt készleteket. A hadsereg jó tapasztalatai alapján lassanként a hadviselésben nélkülözhetetlenek lettek az autók, így még ebben az évben ugrásszerűen megnőtt a kereslet. A MÁG gyár korábban nagy sikerrel gyár­tott 2 5 LE-s motorral szerelt alvázai a hadsereghez kerültek. Többségüket sebesültszállító kocsiszek­rénnyel építették a budapesti katonai Automobilja­vító műhelyben. A kocsik nagy elismerését jelentet­te, hogy a közös hadsereg mellett a német hadsereg egy teljes sebesültszállító osztagot MÁG kocsival szerelt fel. A Váci úti gyár anyagi helyzetének rendeződése meggyorsította a mátyásföldi telepen megkezdett építkezéseket - és felépült a monarchia egyik legje-A Motor. Budapest, 1915. 111. évf. 41. szám. 40

Next

/
Thumbnails
Contents