Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar

Malomipar

95

A

»K11IW ZKM ISTVÁN (iOZHIlNCI-ltll\LV|I

T \ K S L i. \ T

ALAPSZABÁLYAI,

mellyek — a' III-ik részt illetőleg, a* mar 1848-ik évben kiadatott alapszabályokat módosítva — választmányilag újonnan áldolgoztattak. I851-ik év Május 11 -ki közgyíilésileg heh benhagyattak. és ugyanazon év September 9-én 18.398. szám alatt kelt M agyar es. kir. Helytartósági rendeclelel által megerősítettek.

DEBREí ZENBEN.

» i » ... k«t> > v n V9#.IÍ1 ib» ..

mavt.

A debreceni István Gőzmalom 1852-ben kiadott alapszabályainak címlapja (Bodnár Miklósáé felvétele)

Forrás: Malomipari Múzeum, Budapest

A mezőgazdasági és a malomipari termelés összefüggései

Magyarországon a tőkés átalakulás (amelynek élén a mezőgazdaság járt) a

XVIII. század végén kezdődött, de csak az 1848—1849. évi polgári forradalom és nemzeti szabadságharc után teljesedett ki. Ennek a folyamatnak kedvezett a hitelviszonyok javulása, a vasúti szállítás és a gőzhajózás terjedése, valamint a nemzetközi piacon megélénkült kereskedelem. A XIX. század második felében jelentősen nőtt a gabona vetésterülete, és közelítően kétszeresére emelkedtek a termésátlagok. Gabonatermesztésünk növekedése révén lehetővé vált, hogy a saját szükségletünk és a monarchia közös vámhatárain belül jelentkező igények kielégítésén felül növeljük a gabona- és a lisztexportot.