Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Némethi László: Dohányipar
582 Dohányipar Dohánybálák vákuumnedvesítése Forrás: a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár fényképgyűjteménye megvalósítására tett erőfeszítéseivel. 1961-re Lima, majd Fecske elnevezéssel viszkóz alapanyagú filterrel új termék jelenhetett meg. A lágymányosi gyár 1965-re az ország viszonylag legfejlettebb, legnagyobb kapacitású gyárává fejlődött, de Budapest tehermentesítése érdekében, kormányhatározat alapján 1965 második felében felszámolták. Termelőkapacitását a megmaradt négy vidéki gyár vette át. Ezek 1966-ban együttesen már 20 milliárd cigarettát állítottak elő, ami több mint nyolcszorosa az 1938. évi 10 gyár termelésének. A IV. ötéves tervidőszak további műszaki-technológiai fejlődést nyitott meg a gyárak életében, de ez bizonyos differenciálódással ment végbe. 1964-ben megkezdődött a Debreceni Dohánygyár rekonstrukciója. Az 1960-as évek közepén úttörő munkát végzett a gyár a folytonos cigarettagyártási technológia megalapozására. Már 1959-ben bevezette a dohány meleg vágását, 1961-ben kiterjesztette a meleg technológiát a vágatkészítés egyéb műveleteire is, vagyis felhasználta azt a hatást, hogy nemcsak a nedvességtartalom, hanem az ezzel összetartozó hőmérséklet is alkalmas a dohány kellő mechanikai tulajdonságainak beállítására. A technológia alkalmazásának hiányosságait egészségre ártalmatlan, de a kedvező mechanikai tulajdonságok megtartását eredményező dohánypácolási eljárás küszöbölte ki, ami lehetővé tette a folytonos cigarettagyártó vonal 1966-ban történő bevezetését. A műveletek összekapcsolásával
