Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Némethi László: Dohányipar
570 Dohányipar állított a termeléssel szemben az 1887. évi XLIV. te. a pénzügyi ellenőrzési és a minőségi kívánalmak szempontjából egyaránt. Ezért 1890-ben a felügyelőségek számát hétre emelték, a területi beosztást is megváltoztatták. Az új székhelybeosztás: Budapest, Arad, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged és Szolnok. A magyar dohányjövedék önállósodásával jelentős feladattá vált a gyártási kapacitás bővítése, hiszen a hazai dohánygyárak termelése ebben az időszakban nem fedezte a szükségletet, az eladás és a gyártás közti különbséget az osztrák gyárakból származó termékekkel pótolták. A magyar kormány már 1870-ben Zágrábban, Selmecen és 1872-ben Szomolnokon további három új gyárat indított meg az osztrák jövedéktől átvett hét gyáron felül. 1885-ben Szegeden létesítettek új gyárat, ami ebben az időszakban csak szivargyártással foglalkozott. 1887-ben Debrecenben kezdte meg működését egy új gyár. Létesítését 1880-ban határozták el, és hétesztendei építkezés után a középüzemeknél nagyobb munkáslétszámmal (416 fő) az ország 12. gyára lett. Két éven át szivart is gyártottak, 1889-től kétféle cigaretta gyártását is bevezették, de fő profilja a pipadohánygyártás lett. A századfordulón már a legnagyobb dohánytömeget feldolgozó gyárként működött. 1891-ben Sátoraljaújhelyen létesült szivargyártó üzem a jelenlegi Petőfi u. 2. sz. ház helyén. Az új dohánygyár részére a kincstár 1892-ben vásárolt telket. A termelés az új gyárban 1894 őszén indulhatott meg. Eleinte csak szivart gyártottak, később a cigarettagyártást is bevezették. 1892-ben az Óbudán és Pápán induló gyárakkal már 15-re emelkedett a dohánygyárak száma. Az óbudai gyárat, mely a Flórián tér és a Polgár u. között volt, kincstári tulajdonban levő épületben helyezték el azzal a rendeltetéssel, hogy a növekvő cigarettafogyasztást új termelőkapacitással fedezzék. A pápai gyár előbb ideiglenesen bérelt helyen kezdte meg működését. A kincstári épületek, melyeket szivargyártásra rendeztek be, csak 1895-re készültek el. Ugyancsak ideiglenesen bérelt épületekben még 1894-ben Egerben és Szentgotthárdon bővült a dohánygyártás. A végleges épületek építése a következő évre maradt, a gyárakban szivartermelés folyt. Ezzel egy időben a fiumei gyár fiókjaként Zenggben is létesítettek dohánygyárat. 1869 és 1874 között előbb kettőre redukálódott, majd teljesen megszűnt a dohánygyárak osztályba sorolása. Változott a gyárak tisztviselőinek munkaköri megnevezése, és feladatkörük megosztásával kissé bővült a létszámuk is. A gyárak élére igazgató, aligazgató került. A dohánygyártás kiemelkedő létesítménye volt a Lágymányosi Dohánygyár, melynek alapítása 1905-ben telekvásárlással indult, a kivitelezés 1908-ban kezdődött, és 1911 júniusában fejeződött be. Az üzem megindulásakor szivart, pipadohányt és burnótot gyártott. Csaknem egyidejűleg a lágymányosival épült a Pécsi Dohánygyár. Alapítására a város több mint három évtizedes szorgalmazása után 1906-ban hozott kedvező döntést a kormányzat. Az akkori budai külváros vásárterén 1909 és 1912 között folyt az építkezés. A finom pipa- és a ci
