Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
562 Üdítőital-ipar félékkel, később hazai alapanyagú, a legutóbbi időben pedig energiaszegény változatokkal bővítették korszerű üdítőitalaik választékát. Az állami gazdaságok is tovább bővítették üdítőital-gyártásukat. Dicséretes, hogy üdítőitalaikat kizárólag hazai alapanyagból készítik. A licenc alapján gyártott Traubisoda palackozását a Debreceni Á. G., a Csányi Á. G. és a Kunbaja-Bácsszőlősi A. G. is bevezette. Gyártmányfejlesztésük keretében kialakították a RÓNA üdítőital-családot, amelynek változatai hazai alapanyagokból, külföldi licenc nélkül készülnek. A RÓNA szénsavas üdítőitalok palackozását a Soproni A. G. is bevezette. Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat is továbbfejlesztette üdítőital-gyártását. 1976-ban Badacsonytomajban rekonstrukciót hajtottak végre, amelynek eredményeként egy 15 ezer db/óra kapacitású gépsor került beállításra. Az itt felszabadult régi gépsort felújítás után Vácra telepítették, ahol 1977-ben indult meg az üdítőital-gyártás. 1982-ben, rekonstrukció nyomán, 25%-kal növelték a Sárvári Üzem kapacitását. Az itt felszabadult gépsort Szatymazra telepítették, ahol a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalattal együttműködve hoztak létre új üdítőital-üzemet. 1982-ben a Canada Dry céggel kötött újabb adresszációs megállapodás alapján a Váci Üzemben rekonstrukciót hajtottak végre, és új, 12 ezer db/óra kapacitású gépsort helyeztek üzembe. A gyártmányfejlesztés során kialakították az ETŰD üdítőital-családot, amelyben citrusfélék mellett kiváló minőségű, hazai alapanyagból készített üdítőitalokat (málna, meggy) hoztak forgalomba. 1979-ben kezdték meg a Canada Dry termékek gyártását, közöttük — Magyarországon először — gyömbér változatot. 1983-ban bevezették a Pepsi-Cola energiamentes változatát, a Diet- Pepsit, és narancsból is készítettek energiamentes üdítőitalt. Az előbbiekben bemutatott ipartörténeti fejlődés eredményeként 1983-ban a termelővállalatok 28-féle alapanyagból (ebből 14 hazai gyümölcs és növényi kivonat, 8 citrus- és egyéb importgyümölcs, 4 kólaféle, 2 tonik és gyömbér) 84-féle változatban hoztak forgalomba szénsavas üdítőitalokat. Legnagyobb választékban ezek között a narancs szerepel, ebből 11 -féle volt kapható. Ezután következett a szőlő, a meggy, a citrom 8—8 változatban, majd az alma 7, a tonik és a hazai alapanyagú keserű italok 6—6 változatban. Szénsavas üdítőitalaink választéka, minősége, megjelenési formája nemzetközi mércével mérve is kiváló. Az előállított mennyiség 3 610 619 hektoliter volt. Ennek 22%-át a szeszipari, 20,1 %-át a söripari, 20,1 %-át a tanácsi üdítőital-ipari, 16,8 %-át a boripari vállalatok, 11,5%-át az állami gazdaságok, 8,4%-át az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat és 1,1 %-át szövetkezeti üdítőital-gyártó vállalatok állították elő.
