Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Tamás László: Boripar
Boripar 487 Rómában és Bécsben különböző díjakat nyertek. Mígnem 1857-ben gróf Széchenyi István és több magyar nemes buzgólkodásával megrendezték az első Magyar Általános Mezőgazdasági Kiállítást, amelynek kiemelkedő eseménye a 2001 tétellel rendezett országos borverseny volt. Ahogyan gróf Eszterházy, gróf Széchenyi és a borkereskedők, Palugyay Jakab, Wolf Lipót stb. megjósolták, ezen a versenyen csak a fajborok nyertek. Az első díjat a tolcsvai aszúbor nyerte el. A kiállításra meghívott külhoni újságírók cikkeiben központi helyet foglalt el a magyar borok dicsérete. Ez hatással volt hazánk borkereskedőire és gazdatársadalmára. Alig volt vármegye, ahol ne rendeztek volna Mezőgazdasági Kiállítást és borversenyt ezekben az években. Jelentős volt a Duna—-Tisza közének kertkultúráját bemutató alföldi városok, főleg Kecskemét ez irányú tevékenysége. „Kiemelkedő az a hazafiúi szeretet, ahogyan a hazánkból elszármazott Drobnitzky mint borkereskedő a magyar budai Sas-hegyi 1858. évi bort propagálta, a palackokra írt szövegeivel” — írta a külföldi tanulmányújáról hazatért Entz Ferenc az akkori kormányzatnak adott jelentésében. A gazdasági fejlődés mind nagyobb lendületet vett az 1867-es kiegyezés után. Az iparfejlesztést támogató törvények hatására az alapítási láz gyorsította a fejlődést. A részvénytársaságok útján alakult üzemek száma gomba módra szaporodott. Ezt a folyamatot csak az 1873-ban kitört világgazdasági válság lassította le néhány évre. Mindez hatással volt a mezőgazdasági termelésre, a mezőgazdasági iparokra, valamint a termékkereskedelemre is. Növekedett a bor fogyasztása, nemcsak a belföldi, hanem a külföldi borkereskedelem is felélénkült. A pezsgőgyártás térhódítása Az első pezsgőgyárak már a szabadságharc előtt létrejöttek. Ezeket borkereskedők alapították, mivel nekik volt tőkéjük, megfelelő mennyiségű boruk és szakemberük is. A pezsgőgyártást elsőként a pozsonyi Hubert I. E. cég kezdte meg 1825-ben, néhány ezer palackkal. 1825-től a század végéig a pezsgőgyártás a csúcstól a hullámvölgyig sok változáson ment át. Az 1840-es évekre már több mint 10 ezer palack pezsgőt gyártottak évente olyan minőségben, amely felvette a versenyt a nagy hagyományokkal rendelkező francia pezsgőkkel. Az első magyar iparkiállításon, Pesten 1842-ben legjobb magyar pezsgőként díjazták, az 1847-es kiállításon aranyérmet kapott, majd a párizsi világkiállításon első díjat nyert Hubert-féle pezsgőt. A magyar hírnév mellett a Hubert cég neve is világhírre tett szert, amely jelentősen növelte üzleti forgalmát. A jelentősebb haszon és ezáltal a bor jobb értékesíthetősége reményében sok borkereskedő cég kezdte meg a pezsgőgyártást: ESCH és Társa Pozsonyban (1835), Palugyay és Fiai Pozsonyban (1840), Hölle Márton Pesten (Józsefvárosi
