Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula: Szeszipar
Szeszipar 461 A Győri Szeszgyár új energiatelepe eddig szintén a Dunába folyattak, most a szomszédos vállalatoknál értékesítik. A gyár 1971-ben Győri Szeszipari Vállalat néven önálló vállalattá alakult. A vállalat irányítása alá tartozik két italárugyár, négy7 kereskedelmi kirendeltség és öt mezőgazdasági szeszgyár. Kuffler Benőföldbérlő 1912-ben Kisperkátán (ma Szabadegyháza) az uradalmában termelt cukorrépa hasznosítására Kisperkátai Szeszgyár és Finomító néven ipari szeszgyárat alapított. A kartellbe tömörült szeszgyárak ellenállása miatt 1928-ig nem dolgozhatott fel melaszt, és a szesztermelési kontingens is csak 60—80 vagon volt. Ekkor szeszgyári berendezését úgy módosította, hogy az a motorbenzinek keverésére szolgáló víztelen szesz gyártására is átkapcsolható legyen. Ezután részesülhetett — bár kisebb mértékben — a melaszkeretből. 1938-ban a gyárat a Szeszegyedárusági Igazgatóság kisajátította, a termelés folyamatossá vált, sőt még a dunántúli mezőgazdasági szeszgyárak nyersszeszét is víztelenítette. 1941-ben (a bécsi F. G. Kretschmer a Co. cég eljárásának megvételével) erjedéses úton melaszból glicerin gyártására rendezkedtek be, és a gy árat hadiüzemmé nyilvánították. Sajnos ez lett a gyár végzete, mert a németek 1945 elején felrobbantották. A kifolyt szesz meggyulladt, és több mint 80%-os kár keletkezett. A II. világháború és a romtalanítás után megkezdték a gyár rekonstrukcióját, és 1948 végén napi 150 abszolút hektoliter szesz termelésével üzembe állították. Napraforgómaghéj-hidrolizáló berendezést létesítettek, és azzal fúr-
