Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula: Szeszipar
456 Szeszipar A Leipziger-féle Szesz- és Cukorgyár Rt. látképe, 1923 Forrás: a Szeszipari Kutató Intézet gyűjteménye ecetgyárat létesítettek, és az ország ecetszükségletének tekintélyes részét innen látták el. A szeszgyári moslék hasznosítására marhahizlaldát létesítettek, az ipari szeszfelhasználás céljaira pedig nagy teljesítményű denaturálótelepet rendeztek be. Amikor a szeszgyártásnál a melasz nyersanyag felhasználására tértek át, a szeszgyár mellé cukorgyárat építettek, és az ott keletkezett melaszt fuvarköltség nélkül használták fel a szeszgyárban. Megvették a Braun Testvérek Rt. likőr- és ecetgyárat, érdekeltségük volt a Balatonfűzfői Papírgyárban, a győri Koestlin Ostya- és Csokoládégyárban, az Egyesült Izzó lámpagyárban. Az 1938. évi XXX. te. alapján a gyárat megszüntették, berendezését Perkátára szállították. A II. világháború után a cég visszakapta az ipari jogosítványt, és a szeszgyári berendezés visszaszállítása és felszerelése után Óbudai Szeszgyár néven dolgozott tovább. Az 1948. évi államosítás után a mosléksűrítő és hamuzsírgyártó berendezést újraépítették, az addig kihasználatlanul távozó erjedési szeszpárák visszanyerésére berendezést létesítettek, takarmányélesztő-üzemet állítottak üzembe. Korszerű munkásfürdőt, öltözőt és kultúrtermet is építettek. Az időközben gazdaságtalanná vált hamuzsírgyártást beszüntették, és a felszabaduló épületben 1970-ben üdítőital-gyártó és -palackozó telepet hoztak létre. Az ecetgyárat megfelelő épületben, korszerűsítve, műanyag flakonos ecetpalackozóval kiegészítve állították üzembe. Sebődéi Ferenc 1853-ban alapított a főváros Örömvölgy (ma Diószeghy Sámuel) utcájában ipari szeszgyárat, de rövidesen tönkrement. Az üzemet Krausz Mayer vette meg, és a beindítás után élesztőgyárral egészítette ki. Jó gazdasági érzékkel sok malom részvénytöbbségét is megszerezte. A későbbi években a nagyváradi Moskovits szeszgyárossal kooperálva megalapították a Krausz— Moskovits Egyesült Ipartelep Rt.-ot. A gyártott termékek számát jelentősen növelték: denaturált, víztelen szeszt, ételecetet, likőröket (EGMA védjeggyel), konyakot és gyümölcspálinkát, növényvédő szereket, különleges oldószereket, butanolt, foszfáttartalmú sókat és egyéb termékeket gyártottak, Pakson bor- és gyümölcsszeszfőzdét, valamint konzervgyárat létesítettek. Tőkeérdekeltsé
