Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar
446 Hűtőipar Kialakult a másodlagos hűtőipar Hazánkban az 1960-as évektől a hűtőipari hűtőházépítés mellett főként a húsipar és a baromfiipar épített hűtőházakat részben technológiai, részben tárolási célokra. A hűtőiparon kívül először a Debreceni Konzervgyár létesítésekor építettek hűtőházat, és hozzákapcsoltak 10 ezer tonna kapacitású gyorsfagyasztottáru-feldolgozó technológiát. 1972-ben egy jó adottságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezet épített hűtőházat Nagyrédén. A magyar mezőgazdaság sikeres fejlődésének egyik eredménye az iparszerű nyersanyagtermelés; mind több új eljárás alkalmazása. Olyan üzemeket létesítettek, amelyek korszerű technológiákra épültek. Ezek között fontos és növekvő szerepet kapott a hűtés és a fagyasztás bevezetése az élelmiszerek tartósításánál. E tekintetben az 1970-es évek jelentenek fordulópontot. Megalakultak az első fagyasztott élelmiszert gyártó üzemek. Több gazdaságnál, szövetkezetnél és más szervezeteknél is foglalkoztak a tartósító eljárás bevezetésével. Ugyanakkor a hús-, a baromfi- és a tejiparban a termelés technológiai folyamatában mind jelentősebb szerepe van a hűtésnek. A rendelkezésre álló hűtési kapacitások azonban nem fedezik a felmerülő igényeket. Tartós készlettárolási feladatokat sem tudnak vállalni, így ezek az iparágak hazánkban is állandó bértárolói a hűtőipar univerzális hűtőházainak. Figyelembe véve az univerzális hűtőházak üzemelésének gazdaságossági helyzetét, világviszonylatban hasonló a tendencia, mivel a rövid ideig tartó termelési csúcsigényeknek megfelelő hűtőtárolási kapacitás nem gazdaságos. 1982-re a helyzet ezért úgy alakult, hogy a hűtőipar az összes tárolótér 60%-át üzemeltette, mivel időközben több mezőgazdasági nagyüzem, társulás építtetett mély hőmérsékletű hűtőházat, és rendezkedett be gyorsfagyasztottáru-termelésre. A gyorsfagyasztott termékek belföldi fogyasztása 1982 végére elérte az 5—6 kg/főt, melyet csak 1990-re irányoztak elő. Hazánk az egy főre jutó 12 kg-os (baromfiipari termékek és fagylalt —jégkrém —- nélküli) mélyhűtöttáru-termelésével számos fejlett tőkés országot előzött meg. Gyorsfagyasztott terméket előállító (tároló-) üzemek a hűtőiparon kívül. Konzervipar: Debreceni Konzervgyár. Állami gazdaságok: Bikali Á. G., Környei Á. G., Bajai Á. G. (fagyasztva tároló), Hortobágyi Á. G. (fagyasztva tároló), Siófoki Á. G. (fagyasztva tároló), Tatai Á. G. (fagyasztva tároló). Termelőszövetkezetek: Nagyréde, 1972; Ráckeve, 1981; Bernecebaráti (fagyasztva tároló), 1983; Nógrád (fagyasztva tároló), 1983; Albertirsa, 1984. Halértékesítő Vállalat: MA VAD (fagyasztva tároló). Vendéglátóipar: Gastrofol készítmények. A Pest-Budai Vendéglátó Vállalat 1968-ban kezdte el a Gastrofol gyorsfagyasztott készételek gyártását. A termékek rövid idő alatt közkedveltté váltak, ezért a kezdeti 23-féle választékkal szemben ma már több mint 140 fajta félkész és kész húsos ételből áll a termékcsalád. A Gastrofol termékek iránti ke-
