Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar
Konzervipar 429 négy évtizedben megtett útjára, az dinamikus mennyiségi és minőségi fejlődés képét mutatja. Akkor az önállóan számon tartott 40 kisüzem együttes termelése nem haladta meg az évi 40 ezer tonnát, ma ennek a mennyiségnek több mint a 20-szorosát termeli az állami konzervipar 13 nagyüzeme. Akkor a termelésnek mintegy' 60%-a Budapestre és közvetlen környékére jutott, ma a gyártókapacitások megoszlása az ország egész területén kiegyenlített. Akkor az exportot 10 ezer tonna vegyesíz képviselte (a termelés 25%-a), a mai export meghaladja az évi 500—550 ezer tonnát (a termelés 65—70%-a). 20 évvel ezelőtt a konzerviparban 260 egyetemet és főiskolát végzett diplomás és 680 középfokon végzett technikus dolgozott, ma az egyetemet és főiskolát végzettek száma meghaladja a 800, a technikusoké pedig az 1600 főt. Az elmúlt négy évtized alatt a kézműipari termelést folytató zöldség-gyümölcs tartósító üzemekből fejlett szocialista nagyipar, Európa egyik legkoncentráltabb konzervipara fejlődött ki. Ebben jelentős szerep jutott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, az ennek eredményeképpen nagyüzemileg iparszerűen termelt, nagy tömegben jelentkező nyersanyagoknak; a hazai és külföldi gépgyártásból származó gépi berendezéseknek, ezek alkalmazásával a kézi muuka gépi műveletekkel való felváltásának; az ipar szervezeti és irányítási rendszerében ismételten végrehajtott céltudatos változtatásoknak és nem utolsósorban a konzervipar csaknem húszezer főt számláló munkásgárdájának. Részt vállalt az ipar fejlesztését elősegítő folyamatos tevékenységből a MÉTE Konzerv- és Paprikaipari Szakosztályának mára 1000 főt meghaladó tagsága és a szakma Konzerv- és Paprikaipar című folyóirata, eddigi 32 évfolyamával.
