Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar

394 Konzervipar Ilyenek lehettek Appert mester első konzerves edényei (Makk István felvétele) Forrás: Nagykőrösi Konzervipari Múzeum A gyár neve: Gyümölcs- és Főzelékkonzervkészítő Rt. Első Kecskeméti Kon­zervgyár (ma: a Kecskeméti Konzervgyár II. telepe). Felszereltsége az akkori viszonyok között korszerű volt, nyersanyagait részben felvásárlással a helyi piacon, részben szerződések révén a környékbeli gazdáktól biztosította. 1905- ben 26-féle gyümölcsöt és 9-féle zöldséget dolgozott fel, összesen évi 252 tonna mennyiségben, ennek 20%-a importból származott. (Ma a gyár egyetlen napi nyersanyag-feldolgozása ennek a mennyiségnek kétszerese.) Késztermékei voltak: borsó, bab, uborka, gyümölcsízek, lekvárok, gyümölcssajtok, vegyes befőttek, aszalt gyümölcsök és szárított főzelékek. Különlegessége volt a sougat (cukrozott gyümölcs), amelynek technológiáját szigorúan titokban tartották. (Gyártása nagy kézimunka-igénye miatt 1963-ban szűnt meg.) A gyár létszáma nyári idényben 120—140 fő, szezonon kívül 50—80 fő volt. A konzervmesterek bozeniek voltak, de a munkások — a korabeli sajtó szavai­val — „kivétel nélkül a helybeli szegényebb családok gyermekei”. Termékeit — a belső felvevőpiacnak a szociális helyzetből következő hiánya miatt — első­sorban külföldön értékesítette. Értékesítési gondjai miatt 1910 végére válságba került, és mikor adómentessége és állami segélye megszűnt, üzemelését beszün­tették, majd állami szubvencióval 1913-tól Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. néven üzemelt tovább. Az új részvénytársaság alapítói az Angol—Osztrák Bank budapesti intézete és Wetzler Bernát bécsi lakos. A vállalatot kötelezték arra, hogy berendezéseit, anyagait elsősorban a Magyar Korona országaiból szerezze be, tisztviselőinek és munkásainak 75%-a magyar legyen. Az 1900-as évektől kezdve az Osztrák—Magyar Monarchia magyarországi területein sorra alakultak a gyárak: Bartha-Jele gyár (Poprád-Felka), Cordines (Igló), Rimaszombati Konzervgyár, Candia (Temesvár), Transsylvania (Dés),

Next

/
Thumbnails
Contents