Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Balatoni Mihály: Tejipar
358 Tejipar Tejeskocsik a Központi Tejcsarnok üzemének udvarán, 1902 Forrás : Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet ismertetése. 1902-es propagandakiadvány gyében 1895-ben Mária-Kéménden. A falusi tejszövetkezetek száma 1897-re 34-re, 1900-ra 246-ra emelkedett. A hazai szarvasmarha-tenyésztés és tejgazdaság fejlesztése terén Újhelyi Imrének (1866—1923), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárának és a Tejgazdasági Kísérleti Állomás alapítójának elévülhetetlen érdemei vannak. Az 1896-ban alapított Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület keretében vezető szerepet töltött be a falusi tej szövetkezetek létesítésében és irányításában. Az OTF programjának megvalósításához — mivel gazdáink a tejtermelés és -feldolgozás kérdéseiben, a piacképes termékek előállításában és az értékesítésben járatlanok voltak — külföldről igyekezett szakembereket és vállalkozókat betelepíteni. Ebből a célból tejbérleteket szerveztek, aminek hatására több, különösen svájci vállalkozó települt be még az 1880-as években. Számuk rohamosan gyarapodott, az akkori becslés szerint 1895-ben legalább százan voltak. Főleg a Felvidéken és Vas megyében létesültek ilyen tejbérletek, ahol külföldi sajtosok dolgoztak. Mivel az 1880-as évek elején jelentős sajtimportunk volt (több mint 90%-ban Ausztriából), a sajtkészítéssel való foglalkozás jó haszonnal járt, a termelőknek alacsony tejárat fizettek, számos külföldi sajtos megvagyonosodott. A múlt század végén több magánvállalkozó is létesített már tejüzemet rész
