Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Nagy Tamás: Baromfiipar
Baromfiipar 331 telepüket gyárrá nyilvánítsák. Kérelmükben kifejtik, hogy az üzem mindenben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek az ipartörvények szerint mindehhez szükségesek. Az iparhatóság megállapítása: „Átlagos munkáslétszámuk 400 fő. Tömeges gyártásra alkalmas munkamódszerrel és munkamegosztással dolgoznak, valamint kizárólagosan nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak.” (Kecskeméti levéltár 2452/1937/4155.) Az ezt követő években — mint a legtöbb magyarországi baromfi-feldolgozó üzemre és tulajdonosaikra — egyre jobban hatottak az 1938. évi XV. és az 1939. évi IV. te. szankciói (ún. zsidótörvények). Hirschfeld Antal 1870-ben alapította az Első Osztrák—Magyar Libamáj Export Vállalatot, bécsi székhellyel, valamint galgóci, budapesti, bécsi, párizsi és strasbourgi telephelyekkel. Érdemi libamájexportot e cég létrehozásától kezdődően lehet figyelemmel kísérni. Schneider Ignác a múlt század közepén kis szatócsüzletet nyitott Kiskunhalason. A délelőtti nyitvatartás után délutánonként a Kiskunhalas környéki falvakat és tanyavilágot járta lovas kocsijával, ahol baromfit, tojást vásárolt. 1876-ban kezdte el a baromfi, a tojás, a vad és a gyümölcs iparszerű feldolgozását, osztályozását, külföldi értékesítését. Telephelye a mai Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat jelenlegi területén az évtizedekig öregháznak nevezett épület volt. Az öregházat a mai vállalat bővítése során a hatvanas években bontották le. A kiskunhalasi feldolgozó üzem építését 1909-ben kezdték meg. Az üzemet 1922-ben hűtőházzal és jéggyárral bővítették. 1928—1931-ben a környező telkek megvásárlásával megkezdték az üzem bővítését, a többi között tojásfeldolgozót építettek. 1937—1938-ban hulladéktoll-hasznosítási céllal enyvüzemet hoztak létre. A család egyik nőtagja házasság révén Békéscsabára került, és 1923-ban iparengedélyt kapott baromfi-kereskedésre. A mai Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat területén létesült 1926-ban Schneiderék békéscsabai telephelye Blum Lajosné vezetésével. A Schneider Ignác utódai cég, a Benedek céghez hasonlóan a zsidótörvények korlátozó intézkedései következtében 1939-ben a Hangya bérletébe került. Hungerleider Testvérek. A nagy létszámú család egyik tagja, Steinberger Salamon Orosházán 1880-ban létesített üzemet. A család többi tagjai Nagyváradon, Aradon, Szentesen, Gyulán, Dévaványán és Kunhegyesen folytattak üzleti tevékenységet. A legidősebb testvér Bécsből irányította a Délkelet-Alföld baromfiforgalmát. A Torontál megyei Nagyszentmiklóson 1882-ben alapított Popper cég elsősorban tojáskivitellel foglalkozott. 1889-ben kezdtek el baromfit hizlalni, és ezen tevékenységüket folyamatosan bővítették. Érdekessége a cég tevékenységének, hogy az általános gyakorlattal szemben liba és kacsa tömeges hizlalásával is foglalkoztak. A Köztelek 1900. évi évfolyamában megjelent ismertetés szerint baromfiforgalmuk az 1899—1900. évi idényben 3,5 millió korona volt. Hartman & Co. (Hartman és Conen), Szabadka, 1890. Az első világháború előtt a Benedek és Schneider cégek mellett a legnagyobb exportőr. Számos ka
