Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Berszán Gábor - Tepliczky Ottó: Húsipar
Húsipar 321 nyú veszteség a gazdaságtalanság irányába hatott. Az új kapacitások megteremtésénél erősen érvényesült a hagyományos gondolkodás. Az ötvenes évek elején megkezdődött a hazai gyártású húsipari gépek előállítása. Az egyre koncentráltabb húsipar mind több és több gépet állíthatott munkába, melyek önmagukban is már az új technológia irányába mutattak. A gépgyártás fejlődését érzékelteti, hogy 1958 és 1964 között 2800 húsipari gépet exportálhatott a magyar gépipar. Az első hazai gyártású bőrványoló gépet Mikó Imre győri lakos készítette (1953). A nélkülözhetetlen hűtési rendszerek — hűtőházak — zömében az iparon kívül, más szervezetben jöttek létre. Sokirányú tevékenységük (hűtés, fagyasztás, tárolás, feldolgozás) ellenére a gyümölcs, a zöldség és a készételek mellett a hús sajátos hűtési igényeinek mindenben nem felelhettek és felelhetnek meg. A készletezésben (export, belföldi, ipari hasznosításra) a szervezeti különállás lassítja a szükséges gyors eljárásokat, a távoli telepítés pedig szállítási, a kétszeri rakodás minőségi károsodásokat és többletköltséget jelent. Az ötvenes években a húsipar nem gondolhatott jelentősebb beruházásra. Egyes telepeken a termelés növelésére olyan, rekonstrukciónak nevezett, átalakítások történtek — általában házi kivitelezésben —, amelyek részben könnyítették az emberek munkáját, és rendkívül sürgető szociális feladatokat A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat
