Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Berszán Gábor - Tepliczky Ottó: Húsipar

Húsipar 305

A Budapesti Sertésvágóhíd sarokköve és harangja

13. szakasz. .. .fertőző vagy betegséget terjesztő állatok húsa a közfogyasztástól elvonandó (itt részletes felsorolást ad a rendelet, továbbá meghatározza a kényszervágás és a kényszerhús árusításának lehetőségeit).

M 15. szakasz. .. .A marha- és sertéshajtók az állatok bántalmazásáért 1 Ft-tól 5 Ft-ig terjedő bírsággal sújtandók.

A kor szigorú követelményeinek megfelelő új vágóhidak megépítése természetesen nem mindenütt történt máról holnapra. A saját vágóhídhoz ragaszkodó mesterek akadékoskodása mellett gyakran a pénzhiány okozta a legnagyobb gondot. Egyik-másik városunkban a hatóság mutatkozott restnek, így ír erről a korabeli szaksajtó:

Szeged: „.. .közöljük, hogy míg azt a rozoga, öreg vágóhidat a mészárosok kérésére ki sem javították, addig a gyepmesterek majd csak nem palotát építettek. Vajon sürgősebb a gyepmester palotája és mi célból?”