Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Huszár János: Édesipar
Édesipar 239 Az 1884. évi második ipartörvény kötelezővé tette az ipartestületek alakítását. A budapesti cukrászok a sütőkkel és a mézeskalácsosokkal alakították meg a Budapesti Sütő, Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületet. A vidéki városok cukrászai a helyi, vegyes ipartestületekbe tömörültek. A második ipartörvény a cukrászipart újból a képesítéshez kötött iparok közé sorolta, és gyakorlását bejelentési kötelezettséghez kötötte. Korabeli feljegyzések megemlékeznek az 1858-ban alakult Budapesti Cukrászok Betegsegélyező Egyletéről, amelynek cukrász mesterek is tagjai voltak. Működése még felderítésre vár. 1906-ban a budapesti cukrászok és mézeskalácsosok kiváltak a sütőkkel közös ipartestületből, és megalakították a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületét. Ugyancsak 1906-ban alakult meg az Édesipari Munkások Szabad Szakszervezete is. A gyáripari termelés kialakulása A XIX. században Magyarországon a cukorka-, a csokoládé- és a tartóslisztesáru-szíikséglet nagyobb részét az osztrák és a cseh nagyipar elégítette ki. A közös vámterület elősegítette az idegen áruk behozatalát, amikkel a nem eléggé tőkeerős hazai próbálkozások nem tudtak kellően versenyezni. Fondantcukorka öntése kezdetleges kézi eszközökkel