Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar

184 SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR Tésztaipar Az ötvenes évek elején a Budapesti Tésztagyár három telepe és a Fővárosi Ke­nyérgyár tésztaüzeme termelt gépi tésztát. Ezenkívül kiegészítő termelésként egyes sütőipari vállalatok és időszakonként konzerv- és szárítóüzemek állítottak elő tésztát. Jelentős mennyiséget hoztak forgalomba — engedély nélkül — pia­cokon, vásárokon a házi száraztészta-készítők is. Az ipari üzemekben a leg­fontosabb gépek ugyan rendelkezésre álltak, de ezek kivétel nélkül elavult, gaz­daságtalanul működő gépegységek voltak. Az iparosodás, az urbanizáció, majd a lakosság életszínvonalának emelke­dése nyomán növekedett a kész tészták iránti igény. A tésztaipar fejlesztésére nehezen került sor. Elsőként a Budapesti Tésztagyár egyes gépeit cserélték ki. Jelentősebb fejlesztés volt a Fővárosi Kenyérgyárban az 1963-ban üzembe he­lyezett, apróárut gyártó vonal. A sütő- és tésztaipar irányítása a hatvanas évek elején ketté vált, a tésztaipar a konzerviparhoz került. Ezt követően a konzervipar jelentős fejlesztéseket vég­zett új gyárak létrehozásával. A hetvenes évek elején jelentősen emelkedett a tésztaipar termelőkapacitása a szövetkezeti szektorhoz tartozó Gyermelyi Tész­tagyár üzembe állításával, valamint számos, különféle szektorhoz tartozó, kéz­zel gyártott termékekre berendezett üzem kialakításával. A hetvenes évek óta a gépi és a kézi gyártású száraztészták széles választéka segíti a háziasszonyok munkáját. A tészták 86%-át nagyüzemi módon, gyárak­ban készítik, 14%-uk kézi előállítású. Az 1980-as évek ágazati és szektoriális megoszlására jellemző, hogy 42,3% a konzervipar, 16,2% a malomipar, 7,3% a sütőipar, 31,0% a mezőgazdasági szövetkezetek, 1,6% az áfészek és 1,6% a magánkisiparosok részesedése a száraztészta-termelésből. Az éves száraztészta­gyártás jelenleg már meghaladja a 60 ezer tonnát. Kutatás, oktatás, továbbképzés, szakirodalom A sütőipari fejlesztést szolgálta az 1949-ben kiadott kormányrendelet, amely az addig főként mezőgazdasági jellegű kutatást folytató Országos Gabona- és Lisztkísérleti Állomást Országos Gabona és Lisztkísérleti Intézet (OGLI) elne­vezéssel kutatóintézetté minősítette. Feladatává tették, hogy a gabonatároló, a malom-, a sütő- és a tésztaipar alapkérdéseivel tudományos és gyakorlati szin­ten egyaránt foglalkozzék. Az OGLI 1959. július 1-vel szűnt meg, jogutóda a Sütő- és Tésztái pari Kísérleti Intézet, majd az ebből szervezett Sütőipari Kutató­­intézet lett. Az első ipari laboratórium a Fővárosi Kenyérgyárban 1951-től működött, 1954-től a sütő- és a tésztaipar iparági feladatait is ellátta. Ezeket 1959-ben a Kísérleti Intézet vette át. Az első vidéki laboratórium 1954-ben, a veszprémi kenyérgyárban létesült.

Next

/
Thumbnails
Contents