Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
Malomipar 151 nyítvány mellett szakmunkás-képesítést is nyernek, és kétévi szakmai gyakorlat után technikusminősítő vizsgát tehetnek. A Malomipari Technikum fokozatos megszűnésével párhuzamosan az 1962- ben alapított budapesti és szegedi Élelmiszeripari Felsőfokú Technikum foglalkozott malom- és keveréktakarmány-ipari technikusképzéssel. 1969-ben megszűnt a budapesti technikum, a szegedit pedig 1970-ben Élelmiszeripari Főiskolává szervezték át. Azóta itt képezik a malom- és keveréktakarmány-ipari üzemmérnököket. Kifejezetten gabonaipari szakirányú okleveles mérnökképzés hazánkban eddig nem volt. Az ehhez a szakterülethez legközelebb álló oktatási intézmény jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem, ahol vegyipari és élelmiszeripari gépész szakon gépészmérnököket, biokémiai és élelmiszer-technológiai szakon pedig vegyészmérnököket képeznek. A szakképzés és a közművelődés szolgálatába állította a Gabona Tröszt az ipartörténeti emlékek és a szakmai hagyományok gyűjtését, megőrzését és ismertetését. 1978-ban a Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat budapesti telepén megnyitotta az állandó jellegű malomipari történeti kiállítást és együttműködési kapcsolatot létesített a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal. A muzeális értékű és egyre jobban bővülő malomipari gyűjteményt a Mű-A Malomipari Múzeum hengerszék-kiállitásának részlete (Bodnár Miklósáé felvétele)
