Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
122 Malomipar met C. W. Brabender mérnök közreműködésével a farinográfot, a búzaliszt sütőipari értékét meghatározó készüléket. Ennek gyártására a duisburgi Brabender-gyár rendezkedett be és ezt most is gyártja. A farinográf méri és diagramban rögzíti a tészta duzzadási idejét, állóképességét, rugalmasságát, nyújthatóságát és ellágyulását. Hankóczy elgondolásai alapján vezette be a Brabendergyár a fermentográf— a tészta gázvisszatartó képességét meghatározó műszer — gyártását is. A gabona- és a lisztminőség tudományos vizsgálatának szentelte teljes életét dr. Gruzl Ferenc (1897—1972) is, aki az Országos Kémiai Intézetben kezdte meg vegyészi tevékenységét. 1928-ban helyezték át az Országos Gabona-és Lisztkísérleti Állomásra, amelynek előbb igazgatóhelyettese, majd Hankóczy halála után, 1939-től nyugdíjba vonulásáig (1959) igazgatója volt. Számos malom-, sütő- és tésztaipari technológiai újítás és értékes új műszer szerkesztése fűződik nevéhez. 1942-ben szabadalmaztatta a laborográf elnevezésű műszerét, amely a tészta nyújthatóságát, a búzaliszt sütőipari értékét diagramba írja ki. Fejlesztési munkái mellett sokrétű tudományos tevékenységet fejtett ki a szakoktatás és a szakirodalom terén is. A malomipar gépparkjához hasonlóan általánosságban romlott az épületek állaga is. A többszöri kapacitásbővítés következtében növekedett a beépített Hankóczy farinográfja 1930-ból (Bodnár Miklósáé felvétele) Forrás: Malomipari Múzeum, Budapest
