Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
V. Elmélet és gyakorlat
87 nyarán létesült Pittsburgban. A nagyközönség bekapcsolódása a rádiómozgalomba Carpentier és Dempsey világbajnokságért vívott boxmérkőzéséhez fűződik, mely New-Jerseyben folyt le. A rádiókészülékek gyártását megindító Westinghouse Comp., számítva a mérkőzés iránt megnyilvánuló rendkívüli érdeklődésre, az utcákon felszerelt hangszórók útján közvetítette a közönségnek a mérkőzés minden fázisát, a gongütéstől az egyes menetek befejezéséig. Ezzel a vérbeli amerikai ötlettel egycsapásra meghódították a közönséget a rádió számára. A rádióipar hirtelen olyannyira fellendült, hogy 1921 karácsony hetében egész Newyorkban nem lehetett egyetlen egy rádiókészüléket sem kapni. A rádióláz csakhamar átterjedt Európára is. 1922-ben Angliában és Franciaországban, 1923-ban Németországban indul meg a rádiómozgalom. 1924-ben az új csoda hozzánk is eljutott s csakhamar nagy népszerűségre tett szert* Az első, két kilowatt energiával dolgozó műsoros adóállomásunk, 1925-ben indult meg Csepelen s 1928-ban már 20 kilowattal működött. A jelenlegi 120 kdowattos lakihegyi adóállomásunk 1933-ban épült. Tudományos körökben sokszor hangzanak el vélemények, amelyek Marconi érdemeinek értékelését túlzottnak minősítik. Ebben van is némi igazság, mert hányán vannak, akik lényegesen nagyobb felkészültséggel és munkássággal még a morzsáit sem érték el annak a sikernek és elismerésnek, ami a 22 éves ifjúnak kijutott! Mi a magyarázata annak, hogy a közönség nagy többsége mindazoknak a tudósoknak és kutatóknak a sorából, akiknek munkája a drótnélküli távírót eredményezte, úgyszólván egyiknek nevét sem ismeri, ellenben Marconiét mindenki? Ez azért van, mert Marconi munkája tisztán a gyakorlatot, a probléma praktikus kihasználását szolgálta. Fellépése meglepő és bravúros volt. Míg más feltaláló csigaléptekkel halad találmánya gyakorlativá tételével, addig ő vakmerőén nekivágott s megelőzte versenytársait; sportnyelven szólva, rekordot állított fel. ö volt az első, aki az Atlanti-óceánon át, 3.600 kilométernyi távolságra küldött jelzéseket. Ennek a csodálatos teljesítménynek köszönheti népszerűségét. A találmányok történetében gyakran előfordul, hogy egyik másik tudós úttörő munkássága feledésbe merült, mert nem volt gyakorlatilag kihasználható. Ugyanazt a problémát azután egy későbbi feltaláló a gyakorlat céljaira alkalmassá téve, teljes sikerre viszi. * E sorok írója, 1924. év elején tartotta az első nyilvános rádióbemutatót hazánkban, a Zeneművészeti Főiskola előadótermében, a német Telefunken Társaság közreműködésével.
