Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
IV. Régi fizikai törvények és jelenségek felújítása korszerű találmányoknál
magasfeszültségű áram hatására erős fénylésnek indulnak. Ezeknek a különböző gázokkal töltött, úgynevezett neoncsöveknek, helyesebben fénycsöveknek a színe, a bennük lévő gázok szerint különféle. így a neon-gáz piros, a higany gőze zöld, neon és higanygőz keveréke kék, a nátrium gőze sárga színben tündököl. A cső színe azonban nemcsak a csőbe zárt gáz anyagától, hanem néha a cső vastagságától is függ. A hidrogén színe például szűk csőben bíborvörös, tágabb csőben viszont kékeszöld. A szükséges áramot a váltakozó áramú hálózat szolgáltatja, megfelelő transzformátor közbeiktatásával. Egy méter hosszúságú fénycsőhöz mintegy 1000 volt feszültségű áram szükséges : ha tehát a reklámszöveg betűinek összes hoszsza például 22 méter, 20.000 voltos áramfeszültségre van szükség. Újabban, izzított elektródokkal készítik a fénycsöveket s ezért már a szokásos 105—220 voltos hálózati feszültséggel is üzemben tarthatók. A neon-fény folytonosan tökéletesedik és már világításra is felhasználják. Nemsokára veszedelmes versenytársa lesz az izzólámpának, mellyel szemben az a nagy előnye van, hogy hőmérséklete világítás közben nem több 50—60 foknál, míg az izzólámpa fémszála 3—4000 fokra is felszökik. A neonfénnyel nagy lépéssel jutottunk közelebb az úgynevezett hideg fényhez, amely főleg világít, de nem fűt is egyúttal, mint az izzólámpa. Ugyancsak a Geissler-csőből keletkezett a Schrötter-féle neonlámpa, melyet közönségesen ködfénylámpáneik neveznek. Ennek az izzólámpa formájú üvegcsőnek két elektródját nagyfelületűre készítik s egymáshoz igen közel helyezik el, fokozott óvatossággal ügyelve, hogy ne érintkezzenek. Nemesgázzal, rendszerint neonnal van töltve, s azzal a nevezetes tulajdonsággal bír, hogy csupán az egyik, a negativ elektródja világít. Nagy előnye a ködfénylámpának, hogy nem igényel nagyobb áram-70 Ködfénylámpa, távolbalátáshoz. Schrötter.
