Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál

Rövidesen, kizárólag ennek a kérdésnek tanulmányozására, Párisban és Londonban tudományos intézetek létesültek.

A rádiumsugarak biológiai hatása hasonló a röntgensugarakéhoz. Elpusztítják a sejteket, de sorrendileg előbb a rákosakat, mint az egészségeseket. A röntgensugarakkal szemben határozott előnyük, hogy ezekkel a test olyan helyei is besugározhatok, amelyek röntgensugarakkal nehezen vagy egyáltalán nem érhetők el. A mélyebben fekvő szervekbe, hosszú tűk végére erősített tokocskákba helyezve, viszik be a megfelelő mennyiségű rádiumot s szükséghez képest, rövidebb vagy hosszabb ideig teszik ki a beteg szövetet a sugárzás roncsoló hatásának.

Marie Curienek, a rádium halhatatlan felfedezőjének leánya, Irene Curie és férje Frederic Joliot, állapították meg néhány évvel ezelőtt, hogy bizonyos anyagok, így különösen a bór és az alumínium, alfasugárzás hatására, a rádium kisugárzásával azonos hatású sugarakat bocsátanak ki. Csak az a kár, hogy igen rövid ideig, csupán néhány percig tart ez a folyamat. A Joliot-házaspárt ezért a nagyhorderejű felfedezésért 1935-ben a Nobel-díjjal tüntették ki.

Azóta rájöttek a kutató tudósok, hogy nemcsak az alfasugárzás gerjeszt rádióaktivitást, hanem másfajta atomromboló sugárzás is. Az atomfizikának eme csodás felfedezései egészen újkeletüek. A kutatások még a kezdet kezdetén vannak : mi lesz a gyakorlati jelentőségük, azt ma még bajos megjövendölni.