Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál
59 Konrad Röntgen, a würzburgi egyetem fizika tanára 1895-ben végezte nevezetes kísérleteit a katódcsővel. A katódcső, erősen légritkított üvegedény ; két elektród van beleforrasztva. Az egyik az anód, ehhez kapcsolják a nagyfeszültségű áramforrás, régebben szikrainduktor, pozitív sarkát, a másik a katód, melyhez viszont a negatív sarkot kötik. Amikor az áramforrást bekapcsolják, a kátédból láthatatlan, úgynevezett katódsugarak indulnak ki az anód felé. Ezeket a sugarakat nagy sebességgel száguldó elektronok alkotják. Egyenes irányban terjednek még abban az esetben is, ha az anód valahol a cső oldalán van elhelyezve. Ott, ahol e sugarak a cső üvegfalát érik, azt azon a helyen fluoreszkálóvá, fénylévő teszik. Egy alkalommal, amikor Röntgen a nagyfeszültségű szikrainduktor áramát rákapcsolta a csőre, csodálkozva észlelte, hogy a közelben lévő fluoreszkáló ernyő hirtelen felvillant. Az induktor bekapcsolását többször megismételve, minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a fluoreszkáló ernyő mindig felvillan, ha a szikrainduktor áramát rákapcsolja a katódcsőre. Talán nem lesz felesleges, ha megjegyezzük, hogy azokat az anyagokat mondjuk fluoreszkálnak, amelyeket ha fény éri, felvillannak. A felvillanás azonban csak addig tart , míg a külső sugárzás hat. Röntgen báriumplatinciánürrel bevont fluoreszkáló ernyőjét, ha fény érte, mindig felvillant. A katódsugarakról tudta, hogy a cső üvegfalán nem tudnak áthatolni; minthogy azonban a csőtől távolabb elhelyezett ernyő mégis felvillant, nem tudta okát adni e titokzatos jelenségnek. Újra megismételte a kísérletet, vizsgálva, hogy nem tévedett-e? De az ernyő felvillanása sohasem maradt el, ha az induktort bekapcsolta. Sokáig törte fejét e rejtélyes jelenségen, de sehogysem tudta magyarázatát adni. Hirtelen gondolt egyet s fényképezőgépének posztótakaróját ráborította a katódcsőre, hogy a csőből semmiféle fénysugárzás ne érhesse az ernyőt. De hiába : amikor az induktort bekapcsolta, az ernyő ismét felvillant. Még akkor sem maradt el az ernyő fluoreszkálása, amidőn a kisérletet teljesen elsötétített helyiségben ismételte meg. Röntgen most már biztosra vette, hogy az ernyő felvillanását nem fénysugár okozza. De ha nem fénysugár, hát mi? Mindinkább megerősödött benne a gyanú, hogy a felvillanást, eleddig ismeretlen, láthatatlan sugárzás létesíti. E titokzatos sugarak jelölésére, a matematikában az ismeretlen mennyiség megjelölésére hasznélt »X« betűt használta fel. További kutatásai során csakhamar rájött, hogy az X-sugarak mindenféle anyagon, még fémeken keresztül is áthatolnak. Ügy vélekedett, hogy az X-sugarak, valamiképpen elváltozott katódsugarak lehetnek csupán. Az elváltozás akkor megy végbe, amidőn a katódsugarak az üvegfalba ütődnek. Ennek kivizsgálására, a katódsugarak útjába
