Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál
51 azt is, hogy légkörében nátriumon kívül még hidrogén, vas, aluminium, réz, szén s sok más elem gőze is van. Minthogy azonban a Nap légkörében csak a Nap belsejében meglevő anyagok elpárologtatott gőzei lehetnek, végeredményben egyszersmind tudomást szerzünk arról is, hogy milyen vegyi összetétele van magának a Napnak. Sünden földi elemnek a színképben megvan a maga jellemző vonala. E vonalak által a különböző elemek szinte ráírják nevüket a színképre. Eszerint módunkban áll az égitestek vegyi összetételének vizsgálata is. Csak meg kell keresnünk, hogy az égitest színképének sötét vonalai, mely földi anj^agok ismert színképeinek jellemző színes vonalaival esnek egybe. E vizsgálatok folyamán kiderült, hogy a Világegyetem valamennyi égitestje mind ugyanazokból az anyagokból áll, melyeket Földünkön is ismerünk. A létező 92 elem éppúgy építőanyanyaga a Földnek, mint a többi égitestnek. Ha találunk vonalakat, amelyeket az eddig ismert elemek színképeivel azonosítani nem lehet, ez annak a jele, hogy az illető égitesten ismeretlen elem is van jelen. Ennek az ismeretnek birtokában, rendkívül szellemes módon fedezték fel a Napban a héliumot. A Nap színképében találtak egy olyan jellegzetes elnyeletési vonalat, melynek megfelelő fényt egyetlen ismert földi elem sem bocsát ki magából. Ez az elnyeletési sötétvonal lett árulója az ismeretlen hélium elemnek. Megindult a nyomozás, az egyetlen áruló nyom alapján, a kutató tudósok körében. Néhány évtizedes kitartó munka árán végre sikerült az új elemet két angol tudósnak, Ramsay és Rayleigh-nek 1895-ben a Földön is megtalálni. Ez a csodás felfedezés, a színképelemzésnek legbámulatraméltóbb eredménye. Fraunhofer a színkép vonalain kívül, a fényelhajlás tüneményével is foglalkozott s sok nevezetes felfedezést tett az optika terén. Értékes munkásságának elismeréséül később gyárának igazgatója lett. Ugyanekkor nagy megtisztelés éri : a müncheni tudományos akadémia tagjául választotta és egyben tanára lett a müncheni egyetemnek. Érdemeinek méltó elismerését sajnos nem sokáig élvezhette : élete delén, 40 éves korában hirtelen elhunyt. íme így született meg a kiszámíthatatlan véletlen folytán a természettudománynak egyik legnagyobb jelentőségű felfedezése, amelyet végeredményben annak köszönhet a tudomány, hogy a derék Fraunhofer tanonc korában, egy zimankós téli regggelen megcsúszott a járdán s összetörte a gondjaira bízott tükröt. Azt a tükröt, melynek szilánkjai révén a téli bágyadt napsugarak először mutatták meg neki a Nap színképét, mellyel később oly behatóan foglalkozott. Síremlékén a következő felírat olvasható : »Approximavit sidera«. (Közelebb hozta a csillagokat.) 4*
