Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál
49 többször megismételve feltűnt neki az is, hogy amikor a Nap »színképét« szabad szemmel nézi, benne a színek folytonosan mennek egymásba, de ha erős nagyítóval szemléli, ez esetben a színkép folytonosságát megszakító, számos sötét csíkot talál benne. Fraunhofer 1814-ben már mintegy 600 ily sötét vonalat talált a Nap színképében. Ezek közül egynéhányat az abc betűivel jelölt meg. Később e vonalakat, melyeknek száma ma már több ezerre rúg, felfedezőjükről Fraunhofer-féle vonalaknak nevezte el a tudomány. A Fraunhofer-féle sötétvonalak titkát, halála után néhány évtizeddel, 1859-ben, két világhírű német tudós : Kirchhoff és Bunsen rendkívül szellemes módon fejtette meg s ezzel a színképelemzésnek, a természettudomány egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésének alapját vetették meg. Ha bizonyos anyagokat lángban elpárologtatunk és ezt a lángot egy háromoldalú üvegprizmával felbontjuk, akkor ennek fényéből is vonalas színképet kapunk. Jellegzetes vonalaikat a Fraunhofer-féle vonalakkal összehasonlítva, lényeges különbséget észlelünk. Vegyük A nátriumgőz elnyelem színképe. például a Nap színképének D-vonalát. Ez mint sötét csík található a Nap színképének baloldalán. Ha nátriumot párologtatunk el lángban s ennek színképét vizsgálat alá vesszük, azt tapasztaljuk, hogy színképében, pontosan a D-vonal helyén nem fekete, hanem sárga vonal jelenik Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai 4 A napfény színképe.
