Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
V. Elmélet és gyakorlat
106 ezen is. A nemesfémek porlasztási eljárásával, leheletnyi, egyenletes ezüstréteget visznek a viaszlemez felületére. Az ezüstréteggel jóvezetővé tett viaszlemezt ezután a galvánfürdőbe helyezik. A rádió stúdiója hanglemezműsorán kívül is igénybe veszi a gramofontechnikát. A helyszíni közvetítés megismétléséhez szükségessé vált a felvett hanganyag rögzítése. Általában kétféleképpen történik a helyszíni közvetítés : legtöbbször közvetlenül a távbeszélő vonalon fut be a hangáram a stúdióba, ahonnan a lakihegyi adóállomás útján kisugározzák. (Lásd : Mikrofontól a hangszóróig című fejezetben.) A helyszíni közvetítés másik módjára akkor kerül sor, ha a közvetítést későbbi időpontban óhajtják megismételni : ez esetben a közvetítés anyagát egyidejűleg viaszlemezre is felveszik és erről ismétlik meg az adást későbbi időpontban. A hangfelvételnél nincs lényeges különbség abban a tekintetben, hogy gramofon számára vagy viaszlemezközvetítésre veszik fel a hangot. A különbség főleg az, hogy a gramofon részére előbb fekete sellak lemezeket kell, a már ismertetett módon sokszorosítani, rádióközvetítés céljára viszont a viaszlemezre felvett hang — tekintve, hogy csak néhányszor használják — rögtön felhasználható a leadásra. A viaszfelvételnél a lemezvágógép tányérjára helyezik a kissé felmelegített viaszkorongot, hogy puhább legyen. Elektromos motor forgatja a tányért a rajta lévő viaszlemezzel együtt s erre vési a barázdákat a zafirtűbe érkező felerősített mikrofonáram. Kisebb viaszlemezre négyperces, nagyobbra ötperces műsorszámot lehet felvenni. Amikor a tű a lemez határára ér, automatikus váltással megindul egy másik forgókorong, s a tű ezen folytatja rezgéseit. A lemezcsere biztosítja a felvétel folyamatosságát. A felvétel végeztével a viaszkorongot jégszekrénybe rakják, hogy a viasz megkeményedjék. A kész viaszlemezt akár két-három hónapra is el lehet tenni. Egy felvételt, háromszor is lehet a viaszlemezről sokszorosítás nélkül lejátszani. A már sokszorosított viaszlemezről lecsiszolják a felvételt, mire újra fel lehet rá venni újabb műsorszámot. A viaszkorong három-négy centiméter magas s ezért a lecsiszolás húszszor is megismételhető. A viaszlemezközvetítésnek sok előnye van. így például a közvetítés időpontjában másutt elfoglalt előadónak : művésznek, színésznek, szónoknak előadását már előzőleg fel lehet venni. A hangrögzítésnek három módja fejlődött ki. Legelterjedtebb a most ismertetett hanglemezes felvétel. Ettől a felvételi módtól lényegesen eltér : az optikai úton készült hangfelvétel. Itt a felvett hangrezgések ütemében befolyásolt fénysugár ingadozását fényképezik rá a filmszalagra. (Lásd : Hangosfilmnél).
