Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
V. Elmélet és gyakorlat
98 A napsugarak fentemlített ionizáló hatásának tulajdonítható, hogy a nyári hónapok alatt a rádióhullámok terjedése rosszabb, mint ősszel és télen. Igen gyakran tapasztalhatjuk, hogy a felvett hullámok egyszerre csak minden ok nélkül elgyengülnek, egyidőre teljesen el is tűnnek, majd ismét megerősödnek, mire a beszéd vagy zene ismét hallhatóvá» válik. Ezt a jelenséget fading-nak (elhalkulásnak) nevezzük. A hangerősségnek ezt a különös ingadozását szintén a Heavisideréteggel magyarázzák. Az összetartozó talajmenti és a visszavert térhullámok ugyanis találkozásukkor egymást hol erősítik, hol gyengítik. Ez attól függ, hogy milyen fázisban találkozik a két hullám. Ha hullámhegy hullámheggyel, vagy hullámvölgy hullámvölggyel találkozik, akkor egymást erősítik ; viszont ha hullámhegy hullámvölggyel találkozik, úgy egymást megsemmisítik, s előáll a fading jelensége. Az adóállomások által kisugárzott rádióhullámok vételére szolgáló készülékeket közhasználatban rádiónak nevezik. Ez a készülék, mely ma már úgyszólván minden lakásban otthonra talált, visszaalakítja az antennájára érkező hullámokat hangrezgésekké. Valamennyi vevőkészülék működése, a legegyszerűbbtől a legdrágábbig, ugyanazon az elven : a rezgőkörök rezonanciáján alapszik. Ha egy önindukciós tekercset és egy kondenzátort zárt körben sorbakapcsolunk, rezgőkört kapunk. Ha egy ilyen rezgőkört, önrezgésszámával azonos rezgésszámú rádióhullámok érik, akkor a rezgőkörben ide-oda hullámzó váltakozóáram keletkezik, s a kör rezgésbe jön. Hasonló ez ahhoz a jelenséghez, amikor két azonos rezgésszámú hangvillát egymás mellé helyezünk, s az egyiket megütve, megszólaltatjuk ; a másik hangvilla ekkor, minden külső beavatkozás nélkül, ugyancsak rezgésbe jut, s szintén megszólal. Ezt a jelenséget rezonanciának. nevezzük. Ez akkor lép fel, ha vevőkészülékünk rezgőkörének önrezgésszáma, a hozzá érkező hullám rezgésszámával megegyezik. Rezgőkör.
