Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Galileo Galilei (1564-1642)
GALILEO GALILEI nek, járuljanak hozzá, hogy kifejthesse Galileinek, hogy csak súlyosbítja a helyzetét, ha tagadja a könyv igazi célzatát. A bírák ebbe beleegyeztek. A jószívű bíró rábeszélte Galileit, vallja meg tévedését. Ez az oka, hogy a következő tárgyaláskor Galilei megalázó vallomást tett. Egyik későbbi tárgyalás alkalmával Galileire ráparancsoltak, tagadja meg azt a tanítást, hogy nem a Föld a világegyetem középpontja és hogy a Föld forog. Ő erre így válaszolt: «Nem vallom és vallottam Copernicusnak ezt az elméletét, amióta megkaptam az utasítást, hogy ejtsem el ezt a felfogást. Kezetekben vagyok. Cselekedjetek velem, ahogyan nektek tetszik.» A csalódás érzésével olvassuk ezt. De ne felejtsük, a testi agyonkínzatástól való félelem adta szájába ezeket a szavakat. A népszerű történet, hogy a térdenálló Galilei e nyilatkozat után fölemelkedett és lábával a földre dobbantva ezt mormogta : «Es mégis mozog!», teljesen átlátszó képtelenség. Gyermekeknek való mesebeszéd. Az inkvizíció kimondta a fogságot életfogytiglan. Galilei ellentétbe került vagy legalább is az inkvizíció bírái így vélték, a szentírással. De fogsága meglehetősen enyhe volt. Annak a villának a kertjében tanyázott, amelyikben «égi újdonságait» mutatta be annakidején a bíborosoknak és másoknak. Mi tagadás, így is kegyetlen büntetés volt, de mégsem olyan rémületes és riasztó, mint a rideg tömlöc és a kínvallatásos gyötrelmek lettek volna a koros tudósra. Gibeon: A tudomány hősei.65 5
