Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Galileo Galilei (1564-1642)

A TUDOMÁNY HŐSE]

Érdekes, hogyan ébredt fel figyelme a matematika iránt. Apjának egyik barátja, Ricci, nevelője volt a nagyhercegi udvar apródjainak. Galilei gyakran átlátogatott a családnak ehhez a barátjához. Egy alkalommal — amikor a toscanai udvar Pisában volt — a félig nyitott ajtón át hallotta, amint a matematika-tanár Euklidesznek valamelyik tételét magyarázza tanítványainak. Galileinek egészen új volt az ősrégi tétel, roppantul érdekelte, úgyhogy máskor is át-átment és elrejtőzött, hogy többet is megtudjon belőle.

Igaz-e ez a történet, vagy nem, ma már nem állapítható meg. De bizonyos, hogy Galileit annyira megbüvölte a matematika, hogy megkérte Riccit, tanítsa őt. Orvosi tanulmányait annyira elhanyagolta, hogy apja fel is szólította a barátját, ne foglalkozzék többet a fiúval. Csakhogy a fiatal Galileo ekkor már megállóit a maga lábán is. Olyan rohamosan haladt, hogy végül apja is belátta, hogy a fiú született matematikus. És belenyugodott, hogy hagyja abba orvosi tanulmányait.

Ez az elhatározás dicséretesen jellemzi az apa önzetlenségét. Hiszen minden reménye meglehetett rá, hogy fia mint orvos jó kenyérkeresetre fog szert tenni. A matematika pedig sovány kenyér volt. A pisai egyetem matézis-professzora nem keresett többet, mint egy kezdő írnok.

Galilei minden kimagasló tehetségével is csak sok küzdelem árán tudta kivívni, hogy megkapja a pisai egyetem matematikai tanszékét. Harminc pengőnek megfelelő összeg volt a havi fizetése. Jellemző ez a csekély fizetség arra, hogy milyen kevésre becsülték Olaszországban a számtan tudományát. Ugyanazon az

50