Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Johann Kepler (1571-1630)

A TUDOMÄNY HŐSEI

Miképpen bukkant rá Kepler, hogy a bolygók pályája kerülék-alakú és nem kör? Fölt evésről-fölt evésre, sejtésről-sejtésre haladva. Ha az egyik föltevés nem felelt meg, más lehetséges megoldást keresett. Hatalmas tehetségre vall, hogy ki tudott szabadulni Arisztotelész általánosan elfogadott rendszerének bűvköréből.

Minthogy mi itt Kepler éleiével foglalkozunk, nem részletezzük másik két fontos törvényét. Jobban érdekel bennünket hősünk küzdelmes élete-sora. Bámuljuk szívósságát, hogy tudományos heve diadalmaskodott az élet nehézségein.

Felesége siílyosan megbetegedett, három gyermeke ugyanakkor himlőbe esett. legkedvesebb fia belehalt a betegségbe.

Kepler válságos helyzetében — minthogy merő Ígéretből úgy sem élhetett meg — elhagyta Prágát. Azt remélte, Ausztriában sikerül matematikai tanszéket kapnia. Megcsalódott. Visszatért Prágába. Felesége állapota ekkorra még jobban leromlott, kevésre rá ragályos betegségbe esett és meghalt.

Kepler magára maradt kiskorú fiaival és leányával. Úgy érezte, árváinak anyára van szükségük. Barátait kérte meg, keressenek neki feleséget. Ha azért tette ezt, mert elmélyedő tudományos munkája közben nem ért rá magánéletének kellő gondot szentelni, rosszul számított, mert barátai pontosan tizenegy jelöltet szereztek neki. Ennyi közül kellett választania.

Az első feleségjelölt egy özvegyasszony volt, a család barátja. Évek óta nem látták egymást. Kepler, mikor meghallotta, hogy az asszony nem fogadja el ajánlatát, kijelentette, hogy «az egész nőn nincsen egyetlen tetszetős részecske sem».

44